Folia archeologica 24.

Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről

HONFOGLALÁS KORI TARSOLY 207 14. ábra tervező ötvösművész szárnyaló képzelőerejének és lendületes rajzkészségének még több teret nyújtott. A folyamat természetesen nem volt olyan egyenes vonalú, ahogyan a különböző tarsolyfajtákat utólag sorrendbe állítjuk. A banai tarsolylemez az egyetlen példája annak, hogy a lemezborítás közepén keskeny, nyújtott ovális nyílást vágtak a hagyományos bújtató átvezetésére. Az indahálóba foglalt palmettacsokrok végtelen mintájával díszített lemezen középütt ma szabálytalan alakú törés látható, de ennek két oldalsó széle az eredeti kivágás vonalát őrzi, méretre, alakra megegyezve a hátsó erősítő fémlap nyílásával, amely sértetlenül megmaradt.

77 Az ötvösművű lemezen a bújtatónyílás alsó és felső széle csorbult ki, minden bizonnyal még a használat során. A lemez hossztengelyében erősen megkopott sáv őrzi a kívül futó zárószíj nyomát, s legfeltűnőbb ez a kopás a bújtatónyílás környékén, ahol a bekapcsolástól a minta alul és felül teljesen lecsiszolódott. Már csak ezért is arra kell gondolnunk, hogy a régi mintájú zárószíjat a veretes tarsolyoknál szokásos módon fémszíjvéggel és veretekkel díszítették, ezek a veretek a leletegyüttesben meg is találhatók.

7

8 Épp kezdetleges felszerelési módja miatt a banai " Kiss A

.-Bartha A., Acta Arch.Hung. 22 (1970) 222., 3. kép, 223., 4. kép 7. és XXIII. t. 7

8 Uo. XXV. t. 14-18. Lehetnek esetleg még szablyafüggesztő szíj díszei, bár e célra a XXV. t. 19. sz. veretek is szolgálhattak.