Folia archeologica 24.

Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről

A HONFOGLALÁS KORI TARSOLY 181 Kunbábony határában volt rejtve eltemetve. A fából faragott fejre itt aranyburkolatot vontak.

2

4 Vicsorgó állatfej alakú csont botvég került elő a balatonszőlősi avar temető késői szakaszából,

2

5 amely hosszú nyélköpűjével már egészen közelről emlékeztet a honfoglalás kori példányok megformálására, magunk azonban ebből nem következtetnénk népi folyamatosságra vagy kapcsolatra. Csőrös madárfejet ábrázoló, de fémből készült botvéget ismerünk a győri késő-avar temetőből is.

26 Ugyanezt tapasztaljuk a Kárpát-medencétől keletre eső területek anyagát vizsgálva. így a Volga vidékén megtelepedő onogur-bolgárok VIII-IX. századi temetőjében még a gömbös formájú botvég tűnik fel.

2

7 A varsói Állami Régészeti Múzeumban őriznek egy Volhíniából, Rovno körzetéből, pontosabban Peresopnyciából származó csont botvéget,

2

4 amelynek gömbös testén elnagyolt emberfej ábrázolást mintáztak meg, nemcsak az arc fő részeit, hanem a tarkó tájon a hajzatot is érzékeltetve. Ez a példány mintegy összekötő láncszemet képez, a zártabb tömegen még csak kezdetleges tagolással alakítják ki a fej formáját. A kazár kori Szarkelban viszont, tehát a IX-X. században, mint Artamonov is említi, igen gyakoriak az állatfejes csontfaragványok,

2

9 a helyi jelentős csontművesség készítményei. Ezek hasonmásai, illetve közeli párhuzamai fellelhetők Észak-Dobrudzsában, a Duna jobbpartján, Bráila közelében, a római Dinogetia maradványain létesült Bisericuta-Garvänban, a besenyők, úzok és kunok támadásainak áldozatul esett vár és váralja település késő-szaltovóinak tekinthető leletei között, mind csontban,

3

0 mind fémben.

3

1 A fentiek alapján úgy véljük, hogy a farkasréti botvéget nem számíthatjuk a honfoglalás kori sír mellékleteihez, s e tekintetben leletkataszterünket is helyesbítenünk kell.

3

2 - Meg kell jegyeznünk, hogy a kisalföldi, szeredi I. sz. X. századi magyar temető 19/53. jelzetű sírjából A. Tocik bemutat egy tyúktojás alakú és nagyságú megmunkált csonttárgyat.

3

3 Pusztán annyit említ róla, hogy végei levágottak és egyik végére kettős vonalból képzett dísz van faragva. Sajnos a közlemény nem jelzi, hogy a kérdéses tárgy hosszában átfúrt-e, hiszen ez esetben botvégre kellene gondolnunk, mivel a tárgy méretei (h: 5,8; sz: 4,2 cm) ennek megfelelnének. Amennyiben a szeredi csonttárgy botvégnek bizonyulna, tanúsítván, hogy ez a korábbi botfej-típus mégis felbukkan elvétve a X. században, mindez mitsem változtatna a farkasréti botvég hovatartozásán. Ezt a példányt ugyanis 2

4 H. Tóth E., A kunbábonyi avar fejedelem. (Bp.-Kecskemét 1971) 18-19. 2

5 Németh P., VMMK 8(1969) 155-156. és 159., 10. kép. 2

e Fettich N., Győr története a népvándorláskorban. (Győr 1943) 20. és XXXII. t. 13. 2

7 Gening, V. F.-Ha/ikov, A. H., Rannije bolgari na Volge. (Moszkva 1964) 50. és 51., 15. kép 2. 21

4 Kauhut, L~, Wczesnosredniowieczne materialy z terenów Ukrainy w Panstwowym Muzeum Archeologicznym w Warszawie. Materialy Wczesnosredniowieczne 5(1960) 249. és XIII. t. 9. 2

9 Artamonov, Ai. I., Szarkel-Belaja Vezsa. Trudi volgo-donszkoj archeologicseszkoj ekszpedicii. I. Szerk: Artamonov M. 1. MIA 62. (Moszkva-Leningrád 1958) 40. és 26. kép. 3

Ü Stefan, Gh.-Barnea, I.-Comfa, M.-Comfa, E., Dinogetia I. Açezarea feudalä timpurie de la Bisericufa-Garvän. Biblioteca de Arheologie XIII. (Bucureçti 1967) 89., 45. kép 17-18. 3

1 Uo. 289., 171. kép 17-18. 3

2 Fehér G.-Êry K.-Kra/ovánszky А., К Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Szerk.: Szőke B. Rég. Tan. II. (Bp. 1962) 26., 118. sz. lelőhely. 3

3 Tolik,A.,Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Archaeologica Slovaca Catalogi III. (Bratislava 1968) 48. és 104., XXXVIII. t. 5.