Folia archeologica 24.

Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről

180 DIENES ISTVÁN félék,

1

5 később mégis elképzelhetőnek véli, hogy a farkasréti összekevert együttes tojásdad botvége a honfoglaló sírból származó jogargomb volt;

1

0 nyilván koronázási jogarunk kristálygömbjének előzményét kereste benne. Ügy látszik azonban, ezt a feltevést fel kell adnunk, hiteles leleteink egyelőre legalább is nem igazolják, hogy a gömbbel koronázott jogarféle, azaz a farkasrétihez hasonló gömbös botvég honfoglalóinknál meglett volna. Az egyszerűbb, lapos korongban végződő - tehát az avar koriaktól ugyancsak eltérően alakított - kenézlői példánytól

17 eltekintve ugyanis az eddigi összes magyar botvég madárfejet mintáz. Szabadbattyánból származó darabunk, amely Provence-i Hugó (926-945), valamint Hugo és II. Lothar (931-947) érméivel keltezett sírok közvetlen közelében feltárt temetkezésből való, kanalasgémet (?) ábrázol;

1

8 a Hajdúdorog határában, SzállásföldTemetőhegyen, a honfoglalástól István király koráig nyúló temető területéről, feldúlt sírból származó, szórványleletként előkerült botvég (1. ábra) bagolyfej formájára faragott.

1

0 Legutóbb, 1965-ben is a szabadbattyánihoz hasonlóan erősen tagolt, tőkésrécét ábrázoló botvég bukkant elő a Csanád megyei Földeákon, övvel, szablyával, csontos íjjal felszerelt férfi sírjából.

2

0 A farkasréti gömbös botvég tehát páratlan volna a magyar hagyatékban, viszont annál gyakoribb ez a buzogányszerű botfej vagy korbácsnyélvég — miként László Gyula azt maga is jól látta az avar temetőkben. Ezt az újabban közzétett példányok sora is jól igazolja,

2

1 s olyan megnyúlt gömbformájú is ismeretes Ürbőpusztáról,

2

2 amely a farkasrétinek közeli rokondarabja. A farkasréti tojás formájú csontgömb legközelebbi párhuzamát magam ástam ki Tiszaeszlár-Bashalmon, a Csengőspart közelében megkutatott kora-avar temetőben.

2

3 Az avar korban általánosabb gömbös botfejek jellemzője, hogy nincs a honfoglalás kori példányoknál megszokott hosszú nyéltokuk, legfeljebb rövid nyakuk, s gömbjük keresztirányban is átfúrt, akár rögzítőékelés céljából, akár csuklószíj befűzésére. Mindez a farkasréti botvégnek is sajátja, s e jellemzői is az avar korhoz kötik. A kérdés futólagos áttekintése inkább arról győzött meg, hogy az ősibb formájú gömbös botfejeket a X. században már nem használták, ugyanakkor az állatfejet mintázó botvégek már korábban megjelennek és egy ideig párhuzamosan együtt léteznek. A fejlődés tehát éppen fordított, mint a jogargömb sugallná: az ősibb, sima, buzogányszerű gömböket fokozatosan kiszorítják a változatos, állatés madárfejeket megjelenítő faragványok. Sasfej alakúra faragták ki a bot- vagy korbácsnyél végét már a VII. században annak az avar fejedelemnek számára, aki 1

5 Lász/ó Gy., Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához. SzIE III. (Bp. 1938) 534-535, valamint 525., IV. t. 2-3. l

e Ua., Budapest a népvándorlás korában. 797. és CXXXV. t. 2. 1

7 Fettich N.. Arch.Ért. 45(1931) 86, 106. és 83., 59. kép; 84., 60. kép; 90., 70. kép 3. 1

8 Marosi A., SzSz 6(1936) 44-45; Huszár L., Acta Arch.Hung. 5(1955) 94., CLXXIX. sz. tétel; Fehér G., Acta Arch.Hung. 8(1958) 293, 295., 5. kép. 1

9 DMÉ 1936. 71-72.; Söregi ]., DMÉ 1938. 46-47. 2

0 Bálint Csanád 1972. jún. 12-én kelt levélbeli szíves közlése. 2

1 Erdélyi I., A jánoshidai avarkori temető. RF II : 1. (Bp. 1958) 30. sír: 11-12. és XIII. t. 6.; 115. sír: 23. és XXVI. t. 1.; 145. sír: 28. és XXVIII. t. 7.; 167. sír: 30. - a tárgy elveszett, rajza a leltárkönyvben; 179. sír: 32. és XXXIII. t. 2. összefoglalóan tárgyalja, a párhuzamok számbavételével: 65-66. A XXXI. t. 12. sz. alatti, ismeretlen lelőhelyűként bemutatott botvég azonosnak látszik az ürbőpusztai 8. sírból való darabbal. 2

2 Bóna 1., Arch. Ért. 84(1957) 157, 163, valamint 169., 9. kép és XXXII. t. 1. 2

3 Csallány D., JAMÉ 1(1958) 59-60, 71. és XIX. t. 46.