Folia archeologica 24.

Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről

132 TÖRÖK GYULA Elfogadtuk és kiegészítéssel bizonyítottuk a kutrigur-bolgárok azonosítását a Maros-Tisza-Aranka közi fülkesíros csoporttal. Szoros kapcsolatot állapítottunk meg a kerepesi temető és a Fettich N., László Gy., Bóna I. publikálta Dunapentele, Igar, Tótipuszta, valamint a legújabban általunk feltárt Solymár avar kori anyaga között, ui. e^ek a néptöredékek ugyanabból a földrajzi egyséből, ugyanabból a politikai és gazdasági érdekkörből (onogur-bolgár) szakadtak ki, csak a türkök zaklatása a Kerepesre került eket egy generációval előbb érhette, mint az onogur-bolgár birodalom összeomlását oko^ó nagy türk-kazár támadás. Végül mit mond az embertani anyag ? Az alattyáni tüszőövesek közül csak a 457. és a 472. sírból van meg a csontvázanyag: mindkettő keleti mediterrán jellegű.

6

0 A kerepesi sírok vizsgálata alapján máris tisztázódott,

6

1 hogy a J. sírban talált, padmalyos temetésű, 16 év körüli ifjú gracilis termetű, fogazata az indiai szubkontinens történeti népességének jellemző tulajdonságára utaló; a K. sírból előkerült tüszőöves férfi jellegzetes Káspi-környéki gracilis típus; a D. sír női csontváza a keleti mediterrán jelleg mellett kismértékű mongolid hatásra emlékeztet. Elfogadva Szmirnov későszarmata-alán csoportra vonatkozó megállapítását, összevethetjük a kerepsi nyolc sír együtteséről mondottakkal: A Kerepesen temetke^ők a Kaspi-típus szarmata-alán származású csoportjához tartoztak, akik a VII. század elejéig bezárólag mongol, ugor és onogur-bolgár hatást is kaphattak a Káma-Kubán között megfordult néptörzsektől. fi

0 Eipták P., Historisch-anthropologische Auswertung der im awarenzeitlichen Gräberfeld von Alattyán erschlossenen Skelettreste. AH 40. (Bp. 1963) 252., 5. táblázat. B

1 Tóth Tibor osztályvezetőnek ezúton is köszönetet mondunk a soron kívüli meghatározásokért.