Folia archeologica 23.

H. Kolba Judit: Huszár Péter ötvösmester

HUSZÁR PÉTER ÖTVÖS 259 De a török mellett az erdélyi fejedelemnek, sőt később az udvar főembereinek is rendszeresen küldenek ajándékot. Báthori Zsigmond 1592-től már kötelességgé teszi az ajándék küldését,

2

0 természetesen elsősorban ötvösmunkákat. Kolozsvár városa újév alkalmával küldte el ajándékait, melyekről mindig jegyzőkönyvet állítottak össze a küldött művek értékének feltüntetésével és 1651-tői a készítők nevével.

2

1 Itt szerepel ismét Huszár Péter neve, az 1653-ban a fejedelmi udvarba küldött ajándékok egyike az ő kupája „kü ül aranyos mar. 3. pis.

2

2 - Bethlen Ferenc uramnak".

2

3 Az 1638. december 23-án megújított ötvös céhszabályok aláírói között már szerepel Huszár Péter neve is (ugyanezt a céhszabályt a század folyamán még egyszer - 1650-ben - II. Rákóczi György fejedelmi pecséttel megerősítve adta ki

2

4). Huszár Péter 1657-ben, rövid ideig, a céhmesteri cím (Magister cehae) tulajdonosa lett.

2

5 Közéleti tevékenységére még további adat is fennmaradt. 1679-ben (május 10.) „a tanács és vénség közül kettőt választottak, Huszár Péter volt az egyik"

2

8. Ok tiltakoztak az országgyűlés végzése ellen, hogy csak az unitárius és református vallású szász és magyar személyek között cserélődjék a hadnagyság (az Unió és a Contractus végzése ellenére). Huszár Péter az unitáriusok híveihez tartozott (1. az 1685-ös adatot) és tevékenyen küzdött az új vallások jogainak elismertetéséért. Az 1683. február 4-i utasítással valószínűleg ezekből választották őt követté Stenczel András társával egyetemben.

2

7 Itteni működésükről, érdemleges felszólalásukról nem maradt fenn adatunk. A kolozsvári ötvöscéh iratai még egyszer említik Huszár nevét: a céh vezetőségében 1685-ben „számvevő az unitárius Fluszár Péter". Az ötvösök között mint az új vallás egyik szószólója szerepelhetett, különös tekintettel magyar származására.

2

8 Huszár Péter életére, a források csekély száma mellett, csupán e néhány adatot sikerült összegyűjtenünk. Nem sok munkája maradt ránk, hiszen mindössze kettő van a Nemzeti Múzeum birtokában, egy hiteles másolatban az Iparművészeti Múzeumtan és egyről csak említést ismerünk. Tekintettel a céhben többször említett szereplésére - ilyen feladatokkal csak a legkiválóbb mestereket bízták meg -, joggal feltételezhetjük, hogy számos kiváló ötvösmunka került ki a keze alól. A megmaradtak nem a legremekebb alkotásai a XVII. századi ötvösművészetnek, de egységesen illeszkednek bele a kor stílusába, jellemző mintakincsükkel, formáikkal. Technikailag talán kevésbé kvalitásosak, mint a legnagyobb mesterek alkotásai, de az egész életmű ismeretében minden bizonnyal reálisabb képet kaphatnánk a XVII. század közepének elismerésre méltó ötvöséről, Huszár Péterről. 2

0 Nóvák /., i. m. 58. 21 Uo. 2

2 Súlyegység: pondum-pondus-pisetum: a márka 48-ad része, mely a budai márkával volt egyenlő. Dr. Huszár Lajos szíves szóbeli közlése. Segítségét ezúton is köszönöm. ; Bartal A., A magyarországi latinság szótára. (Bp. 1901) 493. 2

3 Uo. Az eredeti jegyzőkönyv részlete. 2

4 Jakab E., i. m. 681. 2

5 Kőszeghy E. kéziratos jegyzeteiből. (Az Iparművészeti Múzeumban.) 2

6 Jakab E., i. m. 771. Kolozsvár, Városi Levéltár, Fase. II. 230. sz. 2

7 Uo. 772. Kolozsvár, Városi Levéltár, Fase. II. 252. sz. 2

8 Uo. 779. A kolozsvári céh levéltárában levő eredeti jegyzőkönyvből idézi.