Folia archeologica 23.

Fodor István: Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez

A BÁNKÚTI SÍR 237 minden bizonnyal keletről jött népesség temetkezési helyéről beszélhetünk.

3

9 Az északi tájolás minden bizonnyal általános lehetett a mongoloknál, hiszen Dél-kultuszuk közismert. L. R. Kizlaszov Tuvában szintén megfigyelte, hogy a mongol hódítással jelentek itt meg az északi, észak-nyugati tájolású, kövekkel kirakott sírok.

4

0 A temetkezési szokások új elemein kívül néhány olyan sírmelléklet is megjelenik ebben a korban a steppevidéki nomád sírokban, melyeket több-kevesebb valószínűséggel szintén a mongol hódítók viseleti vagy vallási-kultikus tárgyainak tarthatunk. Eddig Kelet-Európában 22 sírból került elő

4

1 a bogtak (bocca), a mongolok díszes női fejrevalójának maradványa, melyet az egykorú utazók részletesen leírtak.

4

2 Az utazók megfigyelését az Ulan-Batortól nem messze 1960-ban felfedezett sziklarajz nagyszerűen egészíti ki, ahol az egyik rajzon bogtakot viselő nőt ábrázoltak.

4

3 A sírleletek tanúsága szerint azonban nemcsak a mongol nők hordtak hasonló fejdíszt, mivel ezek kun sírokból is kerültek elő. (Természetesen azzal is számolni kell, hogy a Kelet-Európába került mongolok nemcsak nyelvükben aszszimilálódtak, hanem sok helyütt a kunok temetkezési szokásait is átvették.

4

4) Az előbbinél figyelemre méltóbbak a Volga-vidéki sírokból és településekről előkerült kis méretű, bronzlemezből kivágott emberábrázolások. Rendeltetésük minden bizonnyal ugyanaz volt, mint manapság a burjátoknál:

4

5 nyakban hordott ongonok voltak ezek s fontos szerepük volt a mongolok samanisztikus vallási el3

9 Ilyen pl. я baliméri és mozdoki temető (Tatár ASzSzK), ahol minden sír északi tájolású, lovat nem temettek a halott mellé, vagy a novogrigorjevkai temető (Dnyeper-mellék), ahol minden sír padmalyos. - Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 159. - Az, hogv a mongolok padmalyos sírokat ásattak és a halottakat a padmalyba helyezték, világosan kitűnik Piano Carpini fentebb idézett leírásából is: 1. 35. j. 4

U Kizlaszov, L. R., Isztorija Tuvi v szrednie veka. (Moszkva 1969) 163-164.; Tomka Péter a nyelvészet adatai és az egykorú források vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a mongolok a XIIl-XVI. században lovaikat külön temették el, a lószerszámot pedig elhamvasztották: Acta Arch. Hung. 21 (1969) 149-154. - Sajnos, a régészek mindeddig nem figyeltek meg hasonló mongol temetőket. 4

1 Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 36. 4

2 Rubruk a következő leírását adja: „Ezenkívül van még az asszonyoknak egy fejdíszük is, melyet bogtaknak hívnak, és fakéregből vagy más kéznél levő, könnyebb anyagból készítenek. Ez henger alakú és olyan vastag, hogy két kézzel lehet csak körülfogni, egy könyöknél hosszabb, és a csúcsán oszlopfőre emlékeztető négyszögben végződik. Drága selyemmel vonják be - a belseje üres -, és a teteje közepére, vagyis arra a bizonyos négyszögre tollakból vagy finom nádakból álló csomót tűznek, mely szintén hosszabb egy könyöknél. E csomót fölül pávatollakkal és hosszában körös-körül a vadkacsa apró farktollaival díszítik, sőt drágakövekkel is; a gazdag úrnők ezt az ékességet hordják a fejükön, és erősen rászorítják egy főkötővel, melynek tetején erre alkalmas lyuk van, és belé dugják a hátulról a fejtetőre kontyfélébe fogott hajat, majd a bogtak ráhelyezése után szorosan megkötik az álluk alatt." - Györffy Gy., i. m. 128-129. 4

3 Okladnikov, A. P., Drevnemongolszkij portrét, nadpiszi i riszunki na szkale u podnozsja gori Bogdo-Uula. Mongolszkij arheologicseszkij szbornik. (Moszkva 1962) 70. - Korábban ismert bogtak-ábrázolás : Mostaert, A., A propos de quelques portraits d'empereurs mongols. Asia Mayor. IV. (Leipzig 1927) 147-148. 4

4 Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 156-157. - Nemrég F. H. Arszlanova egy hasonló lelet ismertetése kapcsán kétségbe vonta, hogy az összes bogtak maradványának tartott leletből valóban a mongolok női fejdíszére lehetne következtetni, mivel szerinte hasonló viselet a jelzett korban nemcsak a mongoloknál volt széles körben elterjedve, hanem az eurázsiai steppéken élő más nomád népeknél is. - Arszlanova, F. H., Pogregenie . . . 57-59. 4

5 Ivanov, Sz- V-, Materiali po izobrazitelnomu isszkusztvu narodov Szibiri XIX-nacsala XX. v. TIE 22 (1954) 714 -.