Folia archeologica 22.

Tardy Lajos - Tóth Endre: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pest-budai naplójának régészeti vonatkozásai

P. I. KEPPEN NAPLÓJA 39 Л másik maradvány — Horvát szerint - széttörve, Fejér megyében, a Duna mellett került elő. Ebben a megyében eddig - a Duna mellett - Besnyőről,

1

4 Rácalmásról

1

5 és Dunaújvárosból

1

0 ismerünk a Mithras kultusszal kapcsolatos emlékeket. Lehetséges, hogy Horvát adata kapcsolatban áll a székesfehérvári István Király Múzeumban őrzött Mithras kultuszkép töredékkel. E töredéket Nagy Tibor publikálta.

1

7 Az ismeretlen lelőhelyű töredéket 1938-ban a püspökség adta át több más kőemlékkel együtt a múzeumnak. Nagy T. szerint ezek a kövek még a XIX. sz. folyamán kerültek a püspökség birtokába.

1

8 Elképzelhető, hogy Horvát István tudott erről a töredékről, és ezért említette Keppennek a Fejér megyei Mithras emléket. Május 19-én Jankovich Miklós hívta meg magához Keppent, Horváttal együtt. Jankovich gyűjteményében Keppen egy öntött bronz szoborra figyelt fel, amely Pakson került elő és Mithrast a bikával ábrázolja. A szobor méreteit is leírja naplójában: 6 hüvelyk magas (15 cm), 8 hüvelyk hosszú (20 cm) és ovális bázisának átmérője 5 hüvelyk (12,5 cm). Még egy hasonló, szőnyi lelőhelyűnek tartott bronz Mithras szobrot látott a gyűjteményben. Azonban „Brüdern báró titkára meggyőzött arról, hogy ezt a Mithras szobrot Jankovich tőle szerezte, ő pedig alkalomszerűen vásárolta, de lelőhelye ismeretlen". A két szobrot azonosítani nem tudjuk. Vermaseren corpusa említ - éppen Keppen alapján - egy bikaölő Mithrast ábrázoló bronz lemezt, amely a Jankovich gyűjteményben volt.

1" A lemez méretei megegyeznek (15 cm magas, 20 cm széles) a Keppen naplójában szereplő paksi szobor méreteivel, de az átmérő megjelölése nélkül. Miután Keppen naplójában kifejezetten szobrot, öntött bronz szobrot említ, Vermaseren viszont bronz lemezről beszél, a két darabot azonosítani nem lehetséges. Fontos viszont a Mithras szobor lelőhelyének meghatározása: Keppen lelőhelyként Paksot említi. Paksról ugyanis ismerünk egy Mithrast ábrázoló domborművet,

2

0 mely a XIX. sz. húszas éveiben került elő. A feldolgozó Nagy Tibor szerint lehetséges, hogy Pakson mithraeum állt, és a követ nem a közeli Dunakömlődről hurcolták el Paksra.

21 A Keppen által említett paksi Mithras szobor megerősíti a korábban előkerült dombormű paksi lelőhelyét és egy esetleges mithraeum létezését. 1822. június 4-én Keppen Schams Ferenccel Óbudára látogatott ki, és megnézték a római emlékeket. Naplójában leírja a római vízvezeték maradványait: az aquaeductus pillérei, leírása szerint, különböző távolságban, de egy vonalban állnak. Az egyik pillért vázlatosan le is rajzolta. Különösen érdekes, hogy Keppen még látta a vízvezeték forrásait is, melyeknek maradványait Sz. Póczy Klára ásta ki a római fürdőnél.

2

2 A napló szerint Óbudán, az aquaeductus végénél, a lőpormalom mögött ,,több mint öt forrás" látható, melyeknek vizét akkor a lőpor1

1 Vö. Alföldi A., Arch. Ért. 1940. 201. 1

5 Székesfehérvári Szemle 3(1933) 333. 1

6 Firdélyi G. - Fiilep F., Kőemlék-katalógus. Intercisa I. AH 33 (Bp. 1954) nr. 272, 360368. 1

7 Nagy T., i. m. 82.- és 12. kép. 1

8 Uo. 102., 207. j. l

u Vermaseren, Лí. J-, i. m. nr. 1799. 2

0 Nagy T., Arch. Ért. 85(1958) 7-17. 2

1 Uo. 16-17. 2

2 Sz- Póczy K., RF 17(1964) 28-29.; R1

< 18(1965) 27-28.; Ua., Keramische Produkte der Wasserversorgung aus den Töpferwerkstätten Aquincums. Acta X. Rei Cretariae Romanae Fautorum (1968) 11.-