Folia archeologica 22.

Gábry György: A Magyar Nemzeti Múzeum zenei gyűjteményének kialakulása

242 GÁBRY GYÖRGY Nem véletlenszerű így az a polémia, amelynek célja volt a zenei gyűjtemények önállósítása. Isoz Kálmán idézett dolgozata mindezt áttekinthetően összefoglalja.

20 Kereszty István „Könyvtárunk zenei gyűjteménye" címmel a Magyar Könyvszemle hasábjain ismét az írásos anyagról értekezik (1902. 417-425.). Néhány évvel később Meiszner Imre egy Országos Zeneműtár gondolatát veti fel a Zenelapban (1905. ápr. 15.8. szám). Ehhez szólnak hozzá a Zenelap következő (9-ik) számában Jaschik Álmos és - név nélkül - Kereszty István. Az egyes álláspontokat azután a Zeneközlöny-ben értékeli Isoz (1905. okt. 17. 24. szám), aki még 1903-ban németországi tanulmányutat tett. Koncepcióját az alábbiakban idézzük: „Zenei gyűjtemény alatt értem az írott és nyomtatott hangjegyeknek, valamint a zenét s a vele rokon dolgokat tárgyaló könyveknek, kéziratoknak, folyóiratoknak s apróbb nyomtatványoknak (műsor, operai színlap stb.) rendszeresen felállított tömegét. Ennek kiegészítő részét képezheti még a zenészek, zeneszerzők, zeneírók, hangszerkészítők stb. arcképeinek csoportja. Л hangszerek és a% ereklyék már múzeumi tárgyak s hivatásuk önálló múzeumot vagy egy nagy múzeumnak külön csoportját képelni."

2

1 Tehát, egy hangszerkészítő portréja helyet kaphat, de maguk a hangszerek - Isoz szerint - semmiképpen! Az I. világháború idejéig jóformán csak ezen az írásos anyagrészen vitatkoznak, kivéve talán Kereszty István javaslatát, aki a Magyar Könyvszemlé-ben (1908. 319-341.) „A zene irodalma a könyvtárban" címmel azt a gondolatot veti fel, hogy a zenei vonatkozású anyagról, amely nem foglalna helyet a zeneműtárban (így a hangszerekről is) külön „utaló lapokat" kell készíttetni és így nyilvántartani.

2

2 Ez a javaslat lett volna hivatott arra, hogy megoldja a muzeális zenei tárgyak gondozásának sokrétű problémáit! Mindezen meddő polémiáknak a kitört háború vetett véget, hogy azután éppen ebben az időszakban szülessék meg az egyetlen, valóban értelmes terv: „Dr. Haraszti Emil nemzeti zenedei tanár a Nemzeti Múzeum útján memorandumot intézett az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben külföldi példákra való hivatkozással, 1916. szeptember 10-kén kelt eme beadványában hangsúlyozza, hogy 'legfőbb ideje tehát felállítanunk egy Országos Magyar Zenei Könyvtárt és Gyűjteményt, mely magában foglalná zenei és zenével kapcsolatos emlékeinket'. 'Ennek az új kulturális intézménynek megszervezése, a nemzet egyik legfőbb művészi és tudományos érdeke.'Míg azelőtt e téren csak részletkérdésekkel foglalkoztak, úgy 'ezúttal teljes egészet alkotó zenei intézményről van szó, mely a Nemzeti Múzeum keretében nyerne elhelyezést, mint annak egyik osztálya'. 'A Nemzeti Múzeum zenei sectiója így négy osztályból állana: I. Könyvtár. II. Kézirattár. III. Hangszergyűjtemény- IV. Ereklyeosztály.' . . . Ami a hangszergyűjteményt illeti, 'alapvető anyagát szolgáltatná a régiségtár és a néprajzi múzeum hangszerei, phonogramjai, valamint a vidékről összegyűjtött magyar hangszertörténeti érdekességek'. - Végül az ereklyeosztály a zenészekre vonatkozó emléktárgyakat foglalná magában. - 'A rendezés és kezelés munkáját elvégezhetné két oly tisztviselő, akinek elméleti zenei képzettsége mellett van gyakorlati jártassága is, főkép bibliográfiában, partitúraolvasásban, zongorajátékban és hangszerme2

0 Isoz K., i. h. 2

1 Uo. 7 sk. '-- Uo. 9 sk.