Folia archeologica 22.
V. Ember Mária: A textilgyűjtemény új hímzései
224 V. EMBER MÄRIA országban 1720 körül készült pikéhímzésű vászonterítőn a peónia lehajló és felálló sziromsoros, a porzócsokrot kis virág koronázza." A XV-XVII. századi olasz, francia, spanyol selyemdamasztok, brokátok tervezői sok variációban alkalmazták ezt a dekoratív motívumot. Itáliai szöveteken reneszánsz és a perzsa szövetekhez hasonló keleties felfogásban, francia bársonyon tiszta rajzú, kontúros, majd a XVII. század második felében testesebb, mozgalmasabb, spanyol szöveteken a több szín alkalmazása teszi változatossá. Egy XVI. századi genuai sárga selyem alapú, bordó bársonyon stilizáltabb a peónia, ez is lehajló és felálló sziromsoros félkör alakú porzócsokorral, amit kettős felálló sziromsor keretei s ebből virágok nőnek. Ez utóbbi hasonlít leginkább hímzésünk virágához. 7 Az ardebili mecset szőnyegének (1539) mintájában is peóniához hasonló virág látható a hímzéseknél nőturalisztikusabb megfogalmazásban. Lehajló és felálló szirmok fölött látszik a porzócsokor, amit felfelé álló sziromsor keretei. 8 A párnalap sarokdíszítményén a küllős rozetta kétféle változatban is szerepel. A motívum középpontját képező rozetta nagy, nyolcszirmú, ennek két küllőjéből nő ki két kis négyszirmú virág. A szasszanida korszak utolsó évtizedéből II. Chosroes perzsa király idejében a takibostani sziklahegységben lévő barlang sziklafalait domborművekkel borították. Az itt ábrázolt alakok ruháinak mintáit aprólékosan ábrázolták, így a küllős rozettát is, ami négy szívalakú kettős sziromból alakított. Egy 600 körüli évekből fennmaradt selyemszövet mintájába is ilyen rozettákat szőttek, a bizánci selymekbe szintén. Az itáliai reneszánsz szöveteken tűnt fel ismét ötszirmú vadrózsa alakjában. Mátyás király trónkárpitján a vadrózsa ágakon ilyen virágok nyílnak. A XV. századi itáliai mintás bársonyokon és brokátokon szintén ötszirmú a küllős rozetta, a XVI. sz. elején hatszirmú, a XVI. század végén Genuában készült selyemszövetet pedig négyszirmú, kettős sziromsoros rozetták díszítik. Magyar hímzéseken többféle, egy és kettős sziromsoros változatát látjuk. A XVI. és XVII. századi angol hímzéseken az ötszirmú küllős rozetta gyakran előforduló motívum. 9 A küllős rozettából induló és felfelé ívelő, fogazott, lándzsás levelek előképei már a szasszanida ezüstök mintáin szerepeltek fogazott levél alakú szárak alakjában. 1 0 A középkori textilművészetben általánosan alkalmazott motívum a fogazott levél különféle változata. XIII. századi francia brokátokon levélsorokból összetett, Itáliában a XIV. és XV. században a naturalisztikus szemléletnek megfelelően a levél erét hangsúlyozták. XVI. századi itáliai és spanyol szöveteken újra feltűntek a stilizáltabb, levélsorokból összetett levelek, a XVII. század elején pedig bogyók nőttek a levél íves fogai közül. Keleti és keleti jellegű itáliai brokátokon 0 Schnette, M.-Müller-Cbristensen, S., Das Stickereiwerk. (Tübingen 1963) 401. kép. 7 Migeon, G., Les arts du tissu. (Paris 1909) 79, 81.; Falke, О., i. m. 581. kép.; F lemming, E,. i. m. 102, 118.; Errera , I., i. m. 282. a-b. ábrák.; Santangelo, A., Tessuti d'arte italiani. (Milano 1958) 66. t. 8 Grote-Hasenbalg, Der Orienttepich. Seine Geschichte und seine Kultur. I. (Berlin 1922) XXII. t. Palmette-, Lotos- und Päonien-formen. 8a rajz. a Falke, О., i. m. 95. kép.; Schulde, P., Alte Stoffe. (Berlin 1920) 35-36. ábrák.; Errera, I., i. m. 109., 132. ábrák.; Flemming, E., i. m. 96, 114.; PalotayG., i. m. 127. kép.; Varju-Ember M., 6., 38. ábrák. ; Kendrick,A. F., i. m. XLIII. t.; Elizabethan Embroidery. 10., 17., 18., 22., 24. képek. 1 0 Herz feld, E., Der Wandschmuck der Bauten von Samarra und seine Ornamentik. II. Forschungen zur islamischen Kunst. (Berlin 1923) 188.
