Folia archeologica 22.

V. Ember Mária: A textilgyűjtemény új hímzései

ÚJ HÍMZÉSEK 227 anorganikus megfogalmazásban virágsorok díszítik a levelek közepét. XVII. századi magyar és török hímzéseken mindegyik változatát megtalálhatjuk.

1

1 Л virágtő-motívumot záró gerezdes gránátalma a díszítmény legnaturalisztikusabban megrajzolt és kivitelezett motívuma. A reneszánsz textilművészet minden területén Európa majdnem minden országában alkalmazták. А XV. században a velencei és firenzei bársonyok, selyemszövetek és brokátok mintáiban gyakori a zárt, vagy éppen kinyílni készülő gránátalma. А XVI. századi itáliai textiliákon tovább élt és ekkor jelent meg a Spanyolországban készült szöveteken is a virágtövek és indák terméseként, vagy szórt mintában töltve be az egész felületet, а XVII. században pedig a francia bársonyokon jelent meg.

1

2 А XV. és XVI. században előbb egyházi, majd világi hímzéseknek volt kedvelt motívuma Itáliában, Angliában, a XVII. században Magyarországon, Lengyelországban; a török hímzéseken is folthatású kivitelezésben.

11 A párnalap oldalainak közepét díszítő ananászforma motívum az európai textilművészet minden ágában egyaránt kedvelt díszítmény volt. Rajza, felületének kitöltése, a kor stílusa és a helyi ízlés szerint változott. А XIV. század első felében Luccában készült szövetek ananász-forma motívumai bizánci stílusú aprólékos rajzú növényi ornamentikával sávosan kitöltöttek, a velenceiek perzsa hatást mutatva anorganikusan virágszállal, vagy csokorral díszítettek. А XV. századi, nagyrészt Firenzében szőtt bársonybrokátok ananászai naturalisztikusak, pontosan megrajzolt pikkelyekkel, csészelevelekkel, levélcsokor, vagy kis virágok koronázzák. A gyümölcsöt a belőle kinövő virágok, vagy levelek sora koszorúzza. A spanyol szövetek mintáiban sok a keleti elem, a rajz sokkal stilizáltabb, síkszerűbb. А XVI. és XVII. századi török bársonyok és brokátok részben a dekoratív rajzú perzsa előképeket, részben pedig az itáliai természetes ábrázolásmódot követték, ez utóbbiakat leegyszerűsítve a gyümölcs felületét gerezdekre osztották. А XVI. században a perzsa szőnyegek közül az ún. heráti szőnyegek mintáiban a perzsa szövetekhez hasonlóan változatos rajzú, dekoratív megfogalmazásban jelentek meg az ananász-idomok.

1

4 А XVII. századi török hímzéseken az ananászidom rajza perzsa hatást mutat. A magyar hímzéseken az ananászon kívül ovális motívumot, gránátalmát, sokszirmú kerek virágot is díszítettek apró virágmintás kitöltéssel.

1

5 1

1 Falke, О., i. m. 91., 299., 508., 509., 515., 516., 556. ábrák. ; F lemming, E., i.m. 98, 99, 102.; Schulde, P., i. m. 136., 143., 147. képek.; Errera, /., i. m. 47, 263a, 277b, 282a-b.; Geijer,A., i. m. XII, 66. t. ; Palota y G., i. m. 13., 14., 70., 84., 119., 122., 123., 132., 134. képek. ; I 'arjn-Ember M., i. m. 9. kép.; Kendrick, A. F., i. m. A t.; Elizabethan Embroidery. 6. kép. 1

2 Falke, О., i. m. 476., 499., 500., 536., 546., 548., 549. képek.; F lemming, E., i. m. 80, 90.; Schulze, P., i. m. 137., 149., 156. képek.; Errera, I., i. m. 107., 119., 132.,251.,282., 333. képek.; Dreger, Al., i. m. 216., 230b., 231e., 234c., 235c, f. táblák. 1:

1 Dreger, M., i. m. 246. t.; Kendrick, A. F., i. m. XXIX, XXXIX. t.; Elizabethan Embroidery. 3., 14. képek. ; Palotay G., i. m. 6., 26., 37., 56., 62., 63., 100., 102. képek. ; Varju-Ember M., i. m. 2., 7., 8., 14., 20., 22., 24., 26., 41., 45., 47. képek.; Geijer, A., i. m. 60. t. 117., 64. t. 129., 131., 68. t. 69. t. 136. képen lévő hímzéseket töröknek jelzik, megfogalmazásuk és hímzésmódjuk azonban tipikusan reneszánsz. 1

4 Falke, О., i. m. 277., 390., 499., 520., 521., 528., 556-, 604., 605. t.; Flemming, F.., i. m. 80., 81., 91., 97., 102., 109. képek.; Schulze, P., i. m. 80., 123., 135. képek.; Errera, /., i. m. 130b., 150a., 169., 213a., 229a., 279a. képek.; Grant, С. E., Some compartment designs for carpets and herat. Textil Museum Journal. December 1965. 5., 6., 7. ábrák. 1

5 Palotay G., i. m. 132., 149. képek.; \

rarjn-Ember M., i. m. 20., 36. képek. 1

5 Folia Archacologica 1971