Folia archeologica 22.

Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház

194 GER VERS-MOLNÁR VERA juk, hogy 1644-re a pataki „bokályos ház"-nak már készen kellett lennie, s feltehetően a vár újabb ékességei közé tartozhatott, hiszen a fejedelem - aki tíz év után először járt Patakon - külön is kiemelte, s leveléből úgy tűnik, a várban tett látogatásakor azt sajnálta leginkább, hogy még a „bokályos ház" megtekintésére sem volt ideje. Más oldalról Détshy Mihály újabb kutatásai azt derítették ki, hogy a Vörös torony negyedik szintjének három keleti helyisége - köztük a későbbi „bokályos ház" is, vagy éppen az elsősorban - 1639-ben lőpor-robbantástól leomlott, s helyreállításuk még az évben megkezdődött.

1

4 Vagyis'a ,,bokályos-ház 1639 előtt nem készülhetett, mert különben a lőpor-robbantás bizonyára elpusztította volna. De egyébként is sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a reprezentatív építkezések sorozatának alkotta egyik — és nem is kevéssé fontos - részletét, melyek ugyancsak az 1639-es évvel indultak meg Patakon. Azon túl, hogy a „bokályos ház" 1639 és 1644 között egészen pontosan mikor készült, egyelőre még nehéz határozott választ adni. Bár I. Rákóczi György levelezése talán a még pontosabb datáláshoz is ad némi támpontot. 1639. október 4-én, tehát a Vörös-toronyban bekövetkezett robbanás után, Tholdalagi Mihály Konstantinápolyból a fejedelemhez írott levelében bokály-táblákról tett említést: „Tudjuk, Maurer az sátorok és bokályok felől magyságodnak írt, arról mi nem írunk".

1

5 Majd 1640. december 14-én Konstantinápolyból hazatértében maga a portai követ, Maurer Mihály, írt Rákóczi Györgyhöz ismét részletesebben a bokály-táblákról, nem lehetetlen, hogy éppen azokról, amelyekről már az elmúlt év végén is említés történt: „Datum in possessione Valachica Dalia die 14. Decembris anno 1640 . . . Az bokályok felől való kegyelmes parancsolatját is véghez vittem volna, ha ottbenn értenek volna az nagyságod levelével; jó részt a zsidó jól tudja, micsoda emberrel alkuttam volt és kitől vettem az öregit húsz-húsz oszporán, és az apraját tiz-tíz oszporán vettem volt, az formája most is annál az embernél vagyon, mindjárást csinálnak annyit az mennyi kell, csak kapikihaja uramnak (a kapitiha Sebessi Boldizsár) parancsoljon nagyságod felőle, nem leszen abban fogyatkozás."

1

6 Nagyonis elképzelhető, hogy ezek a levélrészletek - noha azt nem említik, hová kívánta a fejedelem a bokály-táblák szállíttatását -, a pataki „bokályos ház"ra vonatkoznak. Ez az a feltételezett időszak, amikor Rákóczinak valóban meg kellett rendelnie a csempéket a sárospataki terem számára. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Maurer Mihály levele két különböző méretű bokály-tábláról tesz említést, melyekből a nagyobbik csempének az ára 20, a kisebbiké pedig 10 oszpora volt, s a pataki csempéknél a nagyobbak nagyjából kétszer akkorák, mint a kisebbek, azaz megfelelni látszanak a Maurer által említett áraknak. Igen lehetséges, hogy valóban ő volt az, aki a pataki bokályokat megrendelte Konstantinápolyban, s amennyiben ez megfelel a valóságnak, a pataki táblák feltehetően az 1641 -es év folyamán készülhettek el, s talán még az évben, talán csak később - 1642-ben rakták fel őket a falra. A sárospataki „bokályos ház" élete nem volt hosszú, de hogy pusztulását mi okozta, meglehetős homály fedi. A Vörös-torony negyedik saroktomyának leom1

1 Détshy M., HÓMÉ 7 (1968) ni., 19. j. és szerző levélbeli közlése (1968), melyért itt mondok hálás köszönetet. 1

5 I. Rákóczi György és a porta. Levelek és okiratok. Szerk. Веке A. - Barabás S. (Bp. 1888) 485. (A levél érkezett: 1639. okt. íj.) 1

6 Uo. 512.