Folia archeologica 22.

Kovács László: A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának XI-XIV. századi csillag alakú buzogányai

I

78 KOVÁCS LÁSZLÓ Az egyszerű csillag fejű buzogányok anyaga csaknem kizárólag bronz. Nem üregesen öntötték őket, legfeljebb a nyéllyuk öblösödik ki kissé a buzogány testében. A legegyszerűbb változat négy- vagy ötszög metszetű hasáb, amelynek oldallapjai közepén egy-egy nagy gúla alakú tüske van, s azt négy kisebb, a hasáb sarkainak meghosszabbításával kialakuló, háromszög alapú tüske veszi körül. Néhány üregesen, többségük tömören öntött.

4

9 A következő két változat az előzővel szerkezetileg megegyezik. A nyélreerősítés biztonságának fokozására az egyiknél csak alul, vagy alul-felül is peremgyűrűt,

5

0 a másiknál rövidebb-hosszabb köpűt

5

1 alkalmaztak. A felsorolt változatok valószínűleg egykorúak; a forma továbbfejlődése a tüskék meghosszabbodásával jelentkezik. A hosszútüskés példányok peremgyűrűvel és köpűvel egyaránt készültek,

5

2 s a csillag fejű buzogányok legkésőbbi formáját képviselik. Súlyuk már nem volt elég a nehéz vértek áttöréséhez, a hosszú tüskéik könnyen eltompulhattak vagy eltörhettek a vastag páncélokon. V. GÖMB VAGY HORDÓ ALAKÚ BUZOGÁNYOK Valószínűleg az első csillag alakú buzogányokkal egyidőben lép fel a többnyire vasból, ritkábban bronzból készült,

5

3 gömb vagy hordó alakú buzogánytípus (I. ábra ;). A Szovjetunióban 7 példánya került elő; közülük a legrégebbi a Sarkéi szláv kori (XI. sz.) rétegéből való, sima felületű, lapított gömb alakú buzogányfej.

5

4 A többi már a XII-X1II. század első fele közötti időszakra keltezhető; felszínük nem sima, hanem bordákkal vagy domborulatokkal tagolt.

5

5 Erre a korra keltezik a Kelet-Poroszországban, Svéciában és Gotlandon talált példányokat is,

5

G s keltezés nélkül említ néhány darabot Bobcseva Bulgáriából.

57 Romániában, a Bisericuta-Garván-i településen, a házak XI-XII. századi szintjén 4

9 A fegyvertári anyagban 39 db, többé-kevésbé idesorolható példány van. Egy részük hamisítvány is lehet. Lelöhelyes példányok: FN 54.2209: Eger (4. ábra 4

J, FN 54.2216: Füzesabony (6. ábra 1), FN 54.2218: Somogyvár f/. ábra 4), FN 54.2219: Szentlászló (Pest m.), FN 54.2220: Eger, FN 54.2223: Szeleszló-puszta, FN 54.2229: Öszőny. 5

0 17 db - igen változatos formájú - buzogány. Lefőhelyes példányok: FN 52.108: Buda, FN 54.2221 : Vác környéke, FN 54.2228: Pomáz. (Vö. /. ábra 1.) 5

1 39 db - változatos formájú és köpűkialakítású - példány. Lelőhelyesek: FN 54.2238: Koroncó, FN 54.2233: Muzsla (6. ábra 3), FN 54.2235: Margittai kőbánya, FN 54.2236:Kisrákos, FN 54.2239: Csákberény. (Vö. 4. ábra 2.; 6. ábra 2.) 5

2 7 példány (vö. /. ábra 2), közülük egynek ismert a lelőhelye: FN 54.2172: Füzesabony. 5

3 Üregesek, előállításukra vö. 30. j. Az üreges vasbuzogányok belsejében is - a bronzokhoz hasonlóan - ólombetét volt. 5

4 Kirpicsnikov,A. N., i. m. II. 54., 132.; S^prokin, S\. Sz-, Zseleznüjc izdelija Szarkela-Beloj Vezsi. MIA 75. (Moszkva-Leningrad 1959) 188-191. 5

5 Kirpicsnikov ezekben látja a XIV-XV. századi hattollú buzogányok elődeit: i. m. II. 54. V-VI. típus. Szilárd nyírfabütyökbő! készített, bevert félgömb fejű szögekből alakított tüskéjű buzogány került elő Novgorodban sa XIII. sz. első felére keltezhető. : uo. 132. 85. sz.; Mcdvedev, A. F., Oruzsie Novgoroda Velikogo. MIA 65. (Moszkva-Leningrad 1959) 136. 5

6 Kirpicsnikov, A. N., i. m. II. 54.; Gaerte, \V., Urgeschichte Ostpreussens. (Königsberg 1929) XV. t. a.; Hildebrand, H., Sveriges medcltid. II. (Stockholm 1898) 364., 194, 196, 198199. képek. 5

7 Bobcseva, L., i. m. 67. Egy részük későbbinek tűnik.