Folia archeologica 22.

Kovács László: A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának XI-XIV. századi csillag alakú buzogányai

CSILLAG ALAKÚ BUZOGÁNYOK 167 ján - a bronzkorra keltezték,

9 középkori eredetük lehetősége csak a század végén merült fel.

1

0 Magyarországon Nagy Géza fogalmazta meg a ma is érvényes felfogást, amely szerint a buzogányt nálunk a XIII. században betelepülő kunok terjesztették el.

1

1 Mivel honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletből ez a fegyver nem ismeretes, használatát a bizánci taktikák nem említik,

1

2 a kunokhoz - azaz hazánk területén megjelenő új néphez - való kapcsolása megalapozottnak tűnt. Emellett szólt még néhány későbbi ábrázolás is : csillagos buzogánnyal támad I. László királyra egy kun vitéz a XIV. század második felében készült vatikáni legendárium egyik képén,

1

3 (tollas) buzogányt tart kezében a vele egykorú Képes Krónika címlapján I. Lajos balján ábrázolt öt keleti viseletű méltóság közül a második,

1

4 és megjelenik ez a fegyver a székelyföldi, a Szent László-legendát ábrázoló XV-XVI. század eleji falképeken is.

1

5 Л falképek hagyományokat őrző jelenetei azonban nem saját koruk fegyverzetét tükrözik; a csillagos buzogányt a páncélzat elnehezedésével elterjedő tollas buzogány а XIV. század végére már kiszorította.

1

0 Nagy G. munkássága óta Magyarországon a csillagos buzogányok keltezését eldöntő lelet nem került elő,

1

7 ezért ennek elvégzéséhez - a bolgár, lengyel és román példát követve

1

8 - a régi Oroszország területén talált és feldolgozott leletanyagra kell támaszkodnunk. 9 Pl. Szendrei/., Arch. Ért. 3 (1883) 134., II. t.; MelhardGy., Arch. Ért. 6 (1886) 232.; Натре/ _/., Antiquités préhistoriques de la Hongrie. (Esztergom 1876) XVII. t. 49., 51.; Ua., A bronzkor emlékei Magyarhonban. III. (Bp. 1896) 115-116.; Le/joczky T., Adatok hazánk archaeologiájához. I. (Munkács 1892) 39., 54., 60., 111-112., 141., 154-155., 161.; II. (Munkács 1912) 30-31. ; Ugyanígy Jósa A. jegyzeteiben, keltezését Kemenczei T. nem fogadja el: Jósa A.-Kemenczei T., JAMÉ 6-7 (1963-64) 27-28.; 40.; Hasonlóképpen őskorinak keltezték Észak-Európában: Nilsson, S., Die Ureinwohner des scandinavischen Nordens. (Hamburg 1866

2) 144. és Oroszországban is: Kirpicsnikov, A. N., Drevneruszszkoje oruzsije. II. (Moszkva-Leningrad 1966) 47. 1

0 Vö. Demmin, A., Die Kriegswaffen in ihren geschichtlichen Entwicklungen. (Leipzig i893

á) 784-786. 1

1 Nagy G., i. m. 403-405. ; Nagy G.-Nemes M., A magyar viseletek története. (Bp. 1900) 41., 119.; Kalmár ]., i. m. 31-33. 1

2 Vö. Salamon F., A magyar hadi történethez a vezérek korában. (Bp. 1877) 85.; Т/шгу J., НК i (i 888) 587.; XII. századi arab taktikában már szerepel: Kirpicsnikov, A. N., i. m. II. 55., 60. j. 1

3 Biblioteca Vaticana: Cod. Lat. 8541. XI. kép.; Magyar művelődéstörténet. I. (Bp. é. n.) 341., 627.; Kalmár ]., i. m. 14. kép. 1

4 Aki valószínűleg kun: vö. Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. (Bp. 1959) 89.; László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars. AH 34. (Bp. 1955) 145-Ч61

5Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem a kunok (vö. Kalmár ]., i. m. 33.), hanem éppen a magyarok kezében: Huszka ]., Arch. Ért. 5 (1885) 216-217. 1

6 Kalmár ]., i. m. 34-35.; Rose, W., Die Bedeutung des gotischen Streitkolbens als Waffe und als Würdezeichen. ZfHW 2 (1900-1902) 360-362.; Wagner, E.-Drobna, Z.-Durdik, ]., Tracht, Wehr und Waffen des späten Mittelalters. (Prag i960

2) 49., V. t. 18. 1

7 A MNM fegyvertári anyag jórészt szórványlelet, lelőhely említésekor sincs közvetlen meghatározás. Egy esetben történt kísérlet egy buzogány lelőhelyének vizsgálatára, de semmiféle régészeti objektum nem került elő. Vö. Patay P., Jelentés az 1962. jún. 26-28-i köröstarcsai (Békés m.) kiszállásról. MNM Adattár XIII. 228/1962. Felhasználásának engedélyezését Patay Pálnak ezúton is köszönöm. 1

8 Bobcseva, L., Väoräzsenieto na balgarszkata vojszka ot vtorata polovina na 9 vek do padaneto na Bälgarija pod turszkoto robsztvo. VISz 27 (1958): 2. 66-67.; Nadolski, A. Studia nad uzbrojenim polskim w X, XI i XII wieku. Acta Arch. Lodziensia 3. (Lódz 1954) 69-70. ; Barnea, I., Arme çi piese de harnaçament. Dinogetia I. Biblioteca de Arheologie 13. (Bucuresfi 1967) 340.