Folia archeologica 22.

Cs. Sós Ágnes - Parádi Nándor: A csátaljai Árpád-kori temető és település

i}8 PARÁDI NÁNDOR lóságot talán azonos vagy nagyon közelálló földrajzi és természeti körülmények is elősegítették. Az előkerült kevés vadállatcsont - a többi lelőhelyről ismerthez hasonlóan - a falu élelmezésében játszott alárendelt szerepét tanúsította. Mint előbb említettük, a temetőbe a XI. század végéig, a XII. század elejéig temetkeztek. A település viszont - a leletanyag tanúsága szerint - tovább is fennállt. Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés, miért nem temetkeztek továbbra is ugyanide?Másrészt, hova temetkeztek aXI. századnál későbbi időben? A temető megszűnését a XI. század végére végbement társadalmi, gazdasági átalakulásnak, de főként az egyházi hatalomnak a köznép, az egész lakosságra kiterjesztésének és egyházi ellenőrzésének tulajdoníthatjuk. Az egyház a temetést is ellenőrzése alá vonta, kényszerítve a lakosságot, hogy halottaikat a templom köré temessék el, amint I. László és Kálmán király törvényei is jól bizonyítják.

4

2 A leletmentő ásatás során annyit kétségtelenül meg tudtak állapítani, hogy a falunak temploma nem volt, ami a település kis méretéből és aránylag kevés lakosságából érthetővé válik.

4

3 A falu lakosságát tehát a XII. századtól kezdve valamelyik közeli település temploma mellett temethették el. A vágotthegyi ásatás ideje alatt a környező területet is bejárták, s a Vágotthegytől 4 km-re É-ra, a Csátaljáról Garára vezető országúttól nagyjából i km-re É-ra, a Templom-dűlőben középkori település nyomait figyelték meg (i. ábra). A felszínen Árpád-kori és későközépkori cseréptöredékeket találtak (iß. ábra 1-14), amelyből megállapítható, hogy a település az Árpád-kortól egészen a török hódoltságig fennállott.

4

4 A Templom-dűlőben, Turi Tamás tanyáján Cs. Sós Ágnes 1952-ben néhány kisebb kutatóárkot és szelvényt ásott ki.

4

5 Á feltárás eredményeképpen egy téglalap alakú (h: 7 m, sz: 3,6 m), 75-80 cm falvastagságú habarcsba rakott kőből és téglatörmelékből álló építmény alapozása és különböző mélységből 5 melléklet nélküli sír került elő. A kibontott 5 sírból, valamint az előzőleg felszínre bukkant falmaradványokból és csontvázakból úgy látszik, hogy itt a templom körüli temető sírjai és a település valamelyik - közelebbről meg nem határozható - építményének falmaradványai kerültek elő. A tanya tulajdonosának elbeszélése szerint, közvetlenül a tanya mögött szántáskor a téglatörmelékes felszínen kerek elszíneződés látszott. Ebben valószínűleg a falu templomának maradványait sejthetjük.

4

0 1

2 Závods^ky L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Művelődéstört. Értekezések 10. (Bp. 1904) 162, 193. 4

3 A korai Árpád-korban csak kevés, s közülük is valószínűleg többnyire a nagyobb településeknek volt temploma. I. István második törvénye is erre utal, amikor elrendeli, hogy minden tíz falu építsen magának templomot. Závods^ky L., i.m. 153. Okleveles adatok bizonyítják, hogy a késő középkorban is a falvak egy részében, s közülük is elsősorban a kisebbekben nem állt templom. S\abó I., A középkori magyar falu. (Bp. 1969) 184-186. 4

4 Ez a település is az É-D irányú dombhátnak a víz felőli (ma is vizenyős terület, legelő), Ny-i oldalán volt. 4

5 Régészeti kutatást ezen a területen azért végeztek, mert a tanyán építkezés közben már 1937-ben falmaradványokra és csontvázra bukkantak, az ásatások előtt néhány nappal pedig a szomszédos föld tulajdonosa, Kuruc Péter, talált a tanyaépület közelében gödörásáskor több csontvázat. 4

6 A terület helyszínrajzát, a téglalap alakú alapozásmaradvány és a feltárt sírok rajzát Cs. Sós Ágnes ásatási dokumentációja tartalmazza (nyilvántartási száma : MNM Adattár 52. Cs. II.).