Folia archeologica 22.

Cs. Sós Ágnes - Parádi Nándor: A csátaljai Árpád-kori temető és település

I

36 PARÁDI NANDOU 13. ábra dőlnünk, hogy - ha közvetve is - a vágotthegyi település és temető kialakulása a Megyer-törzstöredékeknek ezen a vidéken végbement letelepítésével állhatott kapcsolatban. A temető feltárt részének sírjaiban talált néhány pénzből (I. István, Salamon, Géza dux) következtetni lehetett, hogy a XI. század elejétől kezdve a XI. század végéig - XII. század elejéig folyamatosan temetkeztek. A település kezdetét-az előbbiekben tárgyalt cserépedény-töredékek alapján - nagyjából a temetővel egyidejűnek, a XI. század elejére keltezhetjük. Ebből kiindulva, nem látszik megalapozatlannak, hogy a temető a mellette megtalált, s fentebb ismertetett településhez tartozott. A temetőt a településtől a Vágotthegy K-i oldalán szélesebb, sekély, természetes mélyedés, a folytatásában pedig Ny-i irányban keskenyebb árok választotta el. A település méretében, kiterjedésében a terepbejárásokon és Árpád-kori faluásatásainkon megismertek többségétől különbözött. A falu ugyanis a nagyjából 150-200 m-es hosszúságával és 60-70 m-es szélességével a ritkábban előforduló kisebb településekhez tartozott. A terepbejárással megfigyelt és ásatással kisebbnagyobb mértékben feltárt Árpád-kori falvaink nagy része ugyanis nagy kiterjedésüket és általában szétszórt, laza belső településszerkezetüket látszott bizonyítani,

3

4 de meg kell jegyeznünk, hogy ugyanebből az időből zsúfoltabb belső szerkezetű települést is ismerünk.

3

5 A vágotthegyi település a megfigyelt és feltárt mas' MériL, Arch. Ért. 79 (1952) 58. ; Kovalovs^ki]., Arch. Ért. 87 (i960) 38.; MériL, Arch. Ért. 89 (1962) 211.; Méri I., RF II:i2. 2-3.; Kovalovs^ki /., Orosháza története. 184, 192. 3

5 A Visegrád-várkerti településnek - az itt végzett ásatás tanúsága szerint - a többinél zsúfoltabb, sűrűbb belső szerkezete volt. Méri I., RF II: 12. 17. j.