Folia archeologica 22.

Cs. Sós Ágnes - Parádi Nándor: A csátaljai Árpád-kori temető és település

CSÁTALJAI ÄRPÄD-KORI TELEPÜLÉS 125 A partfaltól Ny-ra és ÉNy-ra, a domb K-i oldalában összesen 14 kutatóárkot és szelvényt ástak ki ( 2. ábra). A 6. szelvényben kiásott III. házrészlet és a 8. kutatóárokban megfigyelt kemencemaradványon kívül a többi kutatóárokban és szelvényben település-maradványokat nem találtak, de ez nem jelenti azt, hogy ezen a területen nem állhattak a településhez tartozó építmények. A földkitermelés során előkerült és összegyűjtött leletek mindenesetre arra utalnak, hogy a település s valószínűleg a házak többsége a domb alsó részén helyezkedett el. A település maradványairól elsősorban a partfalban megfigyelt elszíneződésekből és a partfal közvetlen közelében kibontott III. ház részleteiből tudtunk tájékozódni (6-7. ábra). A metszetrajzokból megállapítható, hogy a házakat és a gödröket a bolygatatlan sárga agyagba ásták be. Az I. ház fala 60-75 c

m> a H- házé 80-90 cm mélységig maradt meg a bolygatatlan sárga agyagban (6. ábra). Az I. ház metszetfalából következtetve a ház egyik hosszirányú mérete 3,2-3,3 m lehetett. A K-i végében 90 cm hosszúságban 7 cm vastagságú átégett kemencefenék látszott, a folytatásában pedig, a ház járószintje fölött 5-7 cm vastagságban faszéndarabokkal kevert, erősen hamus sárga agyag húzódott. Fölötte a ház belsejét hamus sárga agyag töltötte ki, amelyben a középtájon 5-7 cm vastagságú, erősen hamus sárga agyagréteg volt. A ház hamus, sárga agyagos betöltése fölött 45-50 cm vastagságban, a mélyszántással bolygatott, kevert földet figyelték meg; ebből felül 15 cm-es humusz, alatta pedig humusszal kevert sárga agyag húzódott végig. A II. ház hosszúságát pontosan megállapítani nem lehetett, mert a megmaradt, el nem bontott partfalban a ház K-i vége már nem volt benne, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy 2,9 m-nél hosszabb volt. A rétegek nagyjából az I. háznál megfigyeltekkel egyeznek. A bolygatatlan sárga agyagba ásott házfal nagyjából 80 cm magasságig maradt fenn. A ház Ny-i végében 45 cm hosszúságban kemence 5 cm vastagságú átégett feneke, kevéssel magasabban, a folytatásában a járószint fölött erősen hamus sárga agyag húzódott végig. A metszetfal K-i végében - valószínűleg a ház K-i falánál - 3 5 cm-re lemélyedő gödör látszott, betöltésében faszéndarabkákkal kevert hamus sárga agyagot figyeltek meg. A ház belsejét alul vastag hamus sárga agyag, közte két vékony sávban erősen hamus agyagréteg, fölötte pedig ismét hamus sárga agyag töltötte ki. Felül itt is 40-50 cm vastagságban kevert földet (legfelül humuszt, alatta humusszal kevert sárga agyagot) figyeltek meg. A 111. ház kibontására ásott 6. szelvényben, a partfalban látottnál több jelenséget figyelhettek meg. Itt a földbeásott ház egy részét ki tudták bontani (7. ábra). A ház szélessége kb. 3 m volt. A DNy-i sarok közelében, a járószinttel egymagasságban, a Ny-i fal mellett 45 X 70 cm-es felületen, nagyjából ovális formájú átégett tűzhelymaradvány látszott. A ház K-i felében, de nem egészen a fal közelében 25 X 45 cm-es felületen a ház kemencéjének részlete (széle) került elő. A 111. ház feltárt részéről két metszetrajz készült (7. ábra). A Ny-i fal melletti, a DNy-i sarok közelében lévő tűzhelymaradványon keresztül haladó metszetből megállapítható, hogy a földbeásott ház fala 80 cm magasságig maradt meg. Az ÉNy-DK-i irányú partfalnak a 111. ház belsejébe eső részéről készítettek metszetrajzot. Erről megállapítható, hogy az alaprajzon a ház K-i felében kibontott kemencemaradvány feneke a partfalban is 70 cm hosszúságban és 5 cm vastagon látszott. A kemencefenék felső síkja - a metszetrajz tanúsága szerint - a járószinttel nem volt egymagasságban, hanem a járószintből emelkedett ki, s úgy látszik, mintha a járószintre tapasztották volna rá. Az alaprajzon és a metszetfalban látható átégett agyagból arra következtethetünk, hogy átmérője nagyjából 70-80 cm lehetett.