Folia archeologica 21.
Temesváry Ferenc: A kisipari fegyvergyártás gazdaságtörténeti kérdései a XIX. században
kisipari fegyvergyártás 2.11 világhírű puskaművese, Kirner - csak a gazdagabb osztályoknak, tehát éppen azoknak, akik aránylag kevésbé istápolják a hazai ipart, teszi a vadászatot hozzáférhetővé. A gazda, a földműves nem tart többé fegyvert, ami által azon puskaművesek, akik 1-2 munkást foglalkoztatva a vidéki városokban űzték iparukat, ettől teljesen elállván új iparágra vetették magukat, ezzel a hazai jó munkaerő teljesen kipusztult. 5 6" A mondottaknak nem mond ellent az a megállapítás, hogy 1873 és 1885 között a fegyvermechanizmus kidolgozásában a versenyben helytállt iparosok lényeges előrehaladást tettek. Puskaműveseink lépést tudtak tartani az osztrák és cseh puskaművesekkel, a golyós fegyverek dolgában viszont Anglia mellé sorakoztak fel, amit nemcsak a hazai sportköreink, hanem a nyugat-európai fegyverkészítők is elismertek. 5 7 A megállapítás alátámasztására szolgál H. Sauer bécsi gyáros céllövő puskája, Kopetzky soproni és Kirner pesti fegyverműves lőfegyvereinek felületi egybevetése is (1-5. ábra). Az utóbbi oly tökéletes kivitelben készült, hogy 1961-ben még érdemesnek találták távcsővel felszerelni. A század második felében az igények változásával a verseny jellege is megváltozott. Míg régebben a piacot a minőségi áru biztosította, a század vége felé inkább az olcsó fegyvereket vásárolták. Ferlach és a belga Lüttich a 80-as években különösen nagy mennyiségű olcsó áruval árasztotta el az európai piacokat. A két konkurrens közül Ferlach volt kevésbé veszélyes, mert a gyártmányok árát nem csökkentette, és a termelését a minőség rovására fokozta. Lüttich viszont a „gazdag tőke", az olcsó és jó munkaerő lehetőségei révén szerteágazó és nagy piacot tudott teremteni, kiszorítva versenytársait, mert jóminőségű áruit viszonylag olcsón hozta forgalomba. 5 8 A magyar kisipari fegyvergyártás válsága nem a fegyverek tökéletesedésének hanyatlásában jelentkezett. A már felsoroltakon kívül inkább az okozott nehézségeket, hogy a modern eszközök megvásárlása, a korszerű beruházás nem volt gazdaságos. A mi körülményeink között nem volt lehetséges az angol példa követése, ahol a kismesterek összeálltak és közösen szerezték be a drága gépeket. 5 9 A fegyverek nagymennyiségű beáramlásával egyidőben a fegyvergyártásfegyverkereskedés, a fegyvermester és fegyverkereskedő személye elválik egymástól. Különösen vidéki városainkban tapasztaljuk, hogy fegyvereket vaskereskedésben, fűszer- és vegyes-boltokban is (!!) nagy számban árusítanak. Ennek következtében olyan kontár készítmények kerültek piacra, amelyek alig érték meg a szállítási, ill. vámköltségeket. ,,. . . a fogyasztó közönség pedig nemcsak károsul, hanem teljesen tévútra vezettetik. A fegyvert veszi, mert olcsó, anélkül, hogy tudná, hogy teljesen hasznavehetetlen árut kapott". 6" A magyar kisipari puskaművesség általános helyzetére kezdetben nem hatott ki lényegesen a magyar fegyvergyár felállítására hozott határozat, amelynek nyomán 1889-ben a gyár megkezdte működését. 6 1 Utóbb azonban az ott dolgozó iparosok és egyszerű betanított munkások magánvállalkozásai számottevően kezdték érinteni a nem katonai jellegű fegyverek gyártásával foglalkozó kisiparosokat. Ez annál is inkább lehetséges volt, mert a régi céhes keretekből a céhek 5 6 Keleti K., A budapesti 1885-i Orsz. Ált. Kiáll.-ról hivatalos jelentés. (Bp. 1886) 271. 5 7 Uo. 5 8 Uo. 272. 5 9 Gelléri M., i. m. 32. 6 0 Keleti K., A budapesti 1885 . . . 272. 6 1 Magyar fegyvergyár. Magyar Ipar 8 (1887) 179, valamint 9 (1888) 122.
