Folia archeologica 21.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Péter arcképei

zrínyi péter l8l szetét követi. A körirat, akárcsak Piccininél, zenggi és tenger melléki kapitánynak nevezi Zrínyi Pétert, aki ezt a tisztet 1655 és 1661 között viselte.

1

3 A Piccini metszettel, ill. az egészalakos olajfestménnyel való összevetésre azonban csupán reprodukció alapján és a proveniencia adatainak hiányában nem vállalkozhatunk. A XVII. század 50-es, 60-as éveiből még egy kiemelkedő portré maradt Zrínyi Péterről korunkra. Az Ozaly vára közelében létesített szveticai pálos kolostor őrzött meg egy térdképet hősünk java férfikorából. Az alapítás idején, 1627-ben, Zrínyi Péter még gyermek volt, s amikor a szerzeteseket megerősítette birtokukban, 1640-ben, alig nőtt ki az ifjúkorból.

1

4 A mozgalmas beállítású festmény viszont harminc-negyven év közötti, mélyvörös magyar díszruhába öltözött férfialakot mutat.

1

5 Az ismeretlen mester képszerkesztésben, színkompozícióban és karakter ábrázolásban itáliai példák után indult s feladatát pályatársaival ellentétben minden tekintetben sikeresen oldotta meg. A festmény a XIX. század folyamán magángyűjteményekbe, az utóbbi években pedig a zágrábi Povijesni muzej Hrvatske birtokába került. Grafikus voltozata, mint Miklós csáktornyai donátorportréjának, nem ismeretes.

1

6 1663-ban új fénnyel ragyog fel a Zrínyi név Európában: a török támadás feltartóztatását várták a fővezérré kinevezett Miklóstól s a figyelem megoszlott közte és öccse között, aki fivére távollétében a déli végeken őrködött. A grafikus portrék nagyrészt lovon, teljes fegyverzetben ábrázolják hősünket. A bátyjára irányuló hivatkozások nemcsak a feliratokban, hanem a képek kompozíciójában is szembetűnőek. Legjobb példa erre Jacob Sandrart lovasképe, háttérben Csáktornya és Üj-Zrínyivár látképével (Katalógus III.). A metszeten csak az arcvonásokat változtatta meg a rajzoló, és a feliraton hajtott végre némi módosítást, minden egyéb részlet hajszálra egyezik Zrínyi Miklós, a költő képmásával.

1

7 Johann Hoffmann nürnbergi kiadó 1663-ban és 1664-ben is megjelenteti Zrínyi Péter lovasképét. Az 1663-as portré (Katalógus V.) hátterét Schnitzer Lucas Nürnbergben megjelent, Csáktornyát és Üj-Zrínyivárat ábrázoló röplapjáról vette,

1

8 a nagyonis vulgárisan leegyszerűsített arctípust viszont Johann Philipp Thelott Augsburgban és Frankfurtban dolgozó metsző félalakos képmásáról (Katalógus IV.). A Thelott és a Hoffmann metszet szoros kapcsolatát felirataik szószerinti egyezése is bizonyítja. Thelott arcképének forrásaira csak találgatásokkal utalhatunk. Abraham Aubrynak van egy jobbjában hasonló kardot feltartó, félalakos Zrínyi Miklós portréja," ami a beállítással mutat rokonságot. Zrínyi Péter ruházata és arcvonásai pedig mintha a Piccini metszet ügyetlenül egyszerűsített részleteit idéznék. A Sandrart lap sisakját és arctípusát vette alapul az a németalföldi mester, aki a Gillis Hendricx kiadásában megjelent félalakos portrét készítette (Katalógus VII. - 2. ábra). Péter képmása a szokványos beállítás ellenére is természethűbb 1

3 Margalits E., Zrínyi Péter és Frangepán Katalin. (Bp. 1897) 11, 17. 1

4 Kisbán E., A magyar pálosrend története. I. (Bp. 1938) 64. 1

5 Posljednji . . . 299, 333. Reprodukálva uo. főcímlap előtt. 1

0 Cennerné Wilhelmb G., FA 16 (1964) 190, 194. 1

7 Uo. 205. VI. sz. 1

8 Ua., Magyarország történetének képeskönyve. I. (Bp. 1962) 154. 1

9 Ua., FA 16 (1964) 204. V. sz.