Folia archeologica 21.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Péter arcképei

i

78 cennerné wilhelmb gizella ábrázolás, mint Miklósnak ugyanennél a kiadónál megjelent metszete.

2

0 A Sandrart-féle lovas hadvezér ábrázolást alakította át a Johann Hoffmannál megjelent második nagyméretű metszet ismeretlen művésze is (Katalógus VI.). Az öltözetet gazdagabbá, egyben nyugatiasabbá tette, a jobb kézben tartott díszbuzogányt pisztolyra cserélte ki. A háttér itt már nem Csáktornya és környéke, hanem mozgalmas lovas összecsapás. Az arc Widemann metszetének hatását mutatja. Ez az ikonográfiái típus Abraham Aubry metszetében Frankfurtból és ismeretlen mester alkotásaként a Németalföldről ismeretes (Katalógus VI/1.-VI/2.). Matthaeus Lorenz Ultzmayr bécsi rézmetsző az 1663/64-es év több sikeres lapját kompilálta Zrínyi Pétert ábrázoló művén (Katalógus III/a.). A főalak Sandrart lovasképét vette mintául azzal a különbséggel, hogy párduckacagány helyett prémes bundába öltöztette, mint Miklóst most tárgyait művünk párdarabján.

2

1 A ló lábai alatt heverő török holttestek szintén Sandrart Zrínyi Miklóst, mint a Mura menti csata hősét bemutató metszete ihletéséről tanúskodnak. A háttérben harcoló katonák csoportját ismeretlen frankfurti mester ábrázolásáról vette a bécsi grafikus.

2

2 A Zrínyi Péterrel foglalkozó nagyszámú német metszet mellett figyelemre méltó az az olasz lap is, melyen a Piccini-féle portré változatát használta fel az ottocsászi csatáról írott tudósítás illusztrálására a szerző. Az idealizált, szabályos arcvonásokat sima felületkezeléssel előadó képmás keretdíszében babérágak mellett megkötözött török foglyok figurái kaptak helyet (Katalógus II/2.). Az 1663/64-es év sorozatos hadi dicsőségét Kanizsa vívásának balsikere és Új-Zrínyivár feláldozása szakította meg. A magyar szempontból kedvezőtlen vasvári béke után újabb tragikus esemény híre járta be az országot: Zrínyi Miklós váratlan halála. Családja tekintélye, hadi tapasztalatai és vagyoni helyzete Pétert jelölték a báni méltóságra, s ezek elől az érvek elől a bécsi kormány sem zárkózhatott el, bár ismerték német ellenes hajlandóságát. 1665 januárjában kapta meg kinevezését, maga a beiktatás 1666. november 6-án ment végbe.

2

3 Uj méltóságában örökíti meg hősünket az a metszet, mely már letartóztatásának évében látott napvilágot egy Bécsben megjelent és I. Lipót uralkodása első korszakának eseményeit tárgyaló műben. A kor átlagszínvonalán álló grafikus, Cornelis Meyssens, aki később kivégzésének képeit is sokszorosította,

2

4 jó németalföldi előkép után indult (Katalógus IX. - 3. ábra.). A velencei portré keletkezése óta eltelt tíz esztendő alatt Zrínyi Péter testalkata elnehezedett. A hősi ifjúból véres csatákban forgott, politikai ármányoktól megkeseredett férfi lett, akiben azonban még egyre fent lobog ősei hevesen reagáló délszláv temperamentuma s nem adta át helyét az élet delére megérő, higgadt megfontolásnak. A herkulesi testalkatra valló hatalmas oroszlánkoponya büszke tartása és a puha, párnás arc maga elé mélázása a hideg, vizsgálódó szembenézés helyett, Zrínyi Péter későbbi történelmi tragédiáját vetíti előre. A metszet jó művészi kvalitásai kiemelkednek a könyvet díszítő portrék többségének igen átlagos színvonalából, sőt magát rajzolóként szignáló Toorenvliet Jakob festő és grafikus

2

3 jelen kötetet 2

0 Uo. 205. IX. sz. 2

1 Uo. 206. XIII/

1. sz. 2

2 Ua., FA 13 (1961) 230. 11. sz. 2

3 Margalits E., i. m. 18. 2

1 Apponyi A., Hangarica II. (München 1903) 147. 2

5 Tbieme, U.-Becker, L., Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXXIII. (Leipzig 1939) 279-