Folia archeologica 21.

Horváth Béla: A tiszaörvényi párta és pártaöv

A TISZAÖRVÉNYI PÁRTA ÉS PÁRTAÖV A II. Tiszai Vízilépcső építése nagymértékben veszélyeztette a régészeti emlékanyagot. Ezért széles körű mentési munkálatok váltak szükségessé. E feladatot a Magyar Nemzeti Múzeum látja el 1964 óta, amikor is előzetes terepbejárások, felmérések alapján került sor a feltárásra érdemesnek tartott lelőhelyek kijelölésére. A választás többek között a Tiszaörvény határában levő Templomdombra és környékére esett,

1 ahol 1965-től kezdődően nagy kiterjedésű XI-XVI1. századi települést, a hozzátartozó templom és temető maradványait kutatjuk. Elsősorban a korabeli írásos források, valamint az ásatás eddigi eredményei alapján kezd kibontakozni a település története. A Tisza egyik holtága mellé települt viszonylag nagy lélekszámú falut I. István az egri püspökségnek adományozta.

2 A XI. század közepétől kezdve a falu élénk kereskedelmével, gazdag földműveléssel és virágzó iparával a környék egyik legfontosabb központja volt.

3 A XII. században épült temploma részben elpusztult, amikor a tatárok a települést és környékét feldúlták. A XIV. század elején a templomot újra felépítik, a Templomdomb felső peremén mély temetőárkot készítettek, mely a XIV-XVII. századi temetőrészt határolta. 15 5 2-ben, feltehetőleg az egri vár ostromával kapcsolatos hadműveletek során elpusztult a település, de néhány évvel később lakott helyként szerepelt a korabeli forrásokban.

4 A XIV-XVII. századi templom körüli temető gyakran egymásba vágott, erősen bolygatott sírjainak leletanyaga közül egy minden bizonnyal módosabb család halottjának koponyájánál talált gyöngyöspárta, továbbá a 113. számú sír pártaöve emelkedett ki. Az enyhén ívelt alakú pártát növényi háncsra és textilre készítették.

5 A háncsréteget durva szövésű, vászonszerű anyaggal borították be. A párta homlok feletti része díszesebb, mint hátulsó része. Mindkét szélét ezüstfonálból szőtt csipkeszerű hullámos paszomány zárja le. Felette két sorban felfűzött, apró, fehér színű üvegpaszta gyöngyökből készített gyöngysor húzódik, közte egyforma távolságra összesen nyolc, hosszanti irányban bordázott ezüsthenger teszi díszesebbé a párta alsó részét (1. ábra). A párta tetején hat, gyönggyel és ékkövei díszített, textilre felrakott boglár van. Közülük négy rubinnal, ill. ékkövet utánzó vörös 1 A lelőhelyet 1967-ben közigazgatásilag Tiszafüredhez csatolták. 2 Az I. István adománylevelében foglaltakat erősítette meg IV. Béla 1261-ben. Itt V i 11 a E u rem alakban szerepel a település, mint az egri püspökségősi birtokainak egyike. Bala^syF'.Szederkényi ]., Heves vármegye története. I. (Eger 1897) 300. 3 Borovs^ky S., Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye története. (Bp. é. n.) 62. 4 Kandra K., Adatok az egri egyházmegye történelméhez. I. (Eger 1885) 402. 5 A 68.64.

С ltsz. párta а XII. számú temetőszelvény DK-i negyedében, erősen bolygatott csontok között került elő 87 cm mélységben. Teljes hossza 177 mm, legnagyobb magassága 33 mm, szélessége 20-25 mr

n között váltakozik.