Folia archeologica 21.

Horváth Béla: A tiszaörvényi párta és pártaöv

horváth béla I. ábra színű üveglapocskákkal, kettő nagyméretű gyöngyök és ezüstfonal felhasználásával készült. Az egyszerűbbnek tűnő boglárok oldalait köralakban felfűzött gyöngysorok díszítik. Felettük kehely formára kialakított ezüstpánt fehér színű, rubin lappal ékesített gyöngyszemet fog közre. A díszesebb boglárok testét gyöngykoszorú és sodrott ezüstfonál szegélyezi. Tetejükön gipszbe ágyazott, virágszirom formában elhelyezett sima üveg, ill. rubin lapocskák vannak, melyek közepébe vékony aranylemezt ragasztottak. A boglárokat kétsoros gyöngyfüzér kapcsolja egymáshoz (2. ábra). Az ásatáson szerzett tapasztalatok, a párta formája és ívelésének mértéke alapján az ismertetett fejéket ,,előpártá"-nak véljük, melyet főleg fiatal lányok viseltek homlokukon.

6 Díszességét és viszonylag bonyolult készítésmódját figyelembe véve, a gyöngyöspárta képzett mesterember munkájának tűnik. Nem tartjuk kizártnak, hogy a lelőhelyhez legközelebbi nagyvárosban, Debrecenben készült, ahol a ruházati ipar a XVI-XVII. században nagymértékben fellendült.

7 A gyöngyös-bogiáros párta a párták legfejlettebb és egyben legkésőbbi formája.

8 A kevés, vizsgálható állapotban megmaradt hasonló leletanyag alapján az örvényi párta korát a XVII. század második felére keltezhetjük.

9 6Radváns^ky В.,Magyar családélet és háztartás а XVI. és XVII. században. I. (Bp. 1896) 231' Debrecenben a XVII-XVIII. században kilenc ruházati iparág virágzott. Berláss^ ]., Ipar és kereskedelem. Magyar művelődéstörténet. III. (Bp. é. n.) 198. 8 S^abó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH3 . (Bp. 1938) 60-61. 9 Uo. 61., 331. kép. A kecskeméti gyöngyöspártát, mely az örvényiveí közeli hasonlatosságot mutat, szerző a XVIII. sz. elejére keltezi. ; Höllrigl]., Arch. Ért. 47(1934) 108-109., 80. kép. A kripta feltárásakor nagy mennyiségű laposra csiszolt gránát, rubin és gyémánt lapocskákat találtak. Nagy részük boglárba volt foglalva. Az ékkő lapocskákat gipszbe ágyazták, 6-6 darab alkotott egy-egy virágszirom formát, közepükön aranylemezzel, hasonlóan a tiszaörvényi párta boglárjaihoz. A leleteket a szerző XVII. századinak tartotta. Hasonló boglárok kerültek elő a sári (Vas m.), továbbá a tiszaroffi református templomból is. Bálint A., Dolg. 14(1938) 157., il. kép. A temetőben több gyöngyöspárta, ill. töredéke volt.