Folia archeologica 21.
Bunta Magdolna: Középkori céhpecsétek
céhphcsétek I У 3 Л kolozsvári ötvöscéh legrégebbi fennmaradt szabályzatának keletkezési idejét illetően a kutatók véleménye eltérő. G. Seivert e szabályzatot 1383-1397 közötti évekből, 2 3 Finály Henrik 2 4 és Jakab Elek pedig 1473-ból származtatja, 2 5 St. Pascu az oklevelet a XV. század elejére keltezi. 2 0 S. Goldenberg a szabályzat írásmódja és egyes német nyelvű kifejezések alapján - valamint figyelembe véve, hogy a szabályzatban Szeben városa peres ügyekben még mint elsőfokú, Buda pedig mint felsőfokú bíróság szerepel - az oklevél keltét a XV. század kezdetére, annak első évtizedére teszi. 2 7 Az említett kutatók megállapítása alapján kétségtelen, hogy a máig ismert erdélyi ötvöscéh-szabályzatok közül a kolozsváriaké a legrégebbi és ez a XIV. század végén vagy legkésőbb a XV. század elején alakult első erdélyi ötvöscéh volt. A céh legrégibb szabályzatát 1494-ben felújították, majd 1516-ban módosították. 2 8 A XVI. század közepén a reformáció hatására más céhekhez hasonlóan szabályzataikat az ötvösök is újakkal cserélik fel, miután - amint a szabályzat bevezetésében írják - a régi artikulusok „istentelen bálványozásra valók volnának". 29 Az 15 61. évi céhszabályzatot 1627-ben magyarra fordították. Ebben a formájában erősítették meg és még a XIX. század első évtizedeiben is érvényben maradt. 30 A pecsétnyomó stílusa, valamint a körirat betűtípusai alapján ítélve, egyidős lehet a céh legrégibb szabályzatával. Emellett szól az is, hogy mind a szabályzat, mind a pecsét körirata német nyelvű. Kolozsvár neve a céh legrégibb szabályzatban a következő alakban szerepel: „Clawsen/p/urg". A pecsét köriratában a város neve a feltüntetett rövidítések helyén a megfelelő betűket helyettesítve Clwse(n) b(ur)g-nak olvasható. Akár az egyik, akár a másik álláspontot fogadjuk el a szabályzat keletkezése időszakára vonatkozóan, a pecsétnyomó mindenképpen a XV. században készült, annak második felénél újabb keletű nem lehet. A fennmaradt céhiratok tanúsága szerint a kolozsvári ötvöscéh nemcsak a legrégibb, de a legnépesebb is volt az erdélyi ötvöscéhek között. 145 3-1660 között a különböző iratokban 400 ötvös neve fordul elő, 1501-1600 között kb. 2 3 Seivert, G., Die älteste Klausenburger Goldschmied-Zunftartikel. Transilvania. Wochenschrift für Siebenbürgische Landes-Kunde 2(1862) 1-10. "l¥inály II., Erdélyi Múzeum Évkönyvei 2(1862-63) 1-9. 2 5 Jakab E., Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. I. (Bp. 1870) 242-247. Jakab és Finály keltezése mellett szólhat - véleményünk szerint - az, hogy a szabályzat írása inkább a XV. század második felére utal. Azonban 1473 a céh megalakulása évének nem fogadható el. Ellene szólnak a következő adatok: 1422-ben a mészárosok már céhet alkottak Kolozsvárott, 1462-1475-ből való a sarkantyúcsinálók és lakatosok első szabályzata, 1448-ból a tímároké, 1467-1468-ból pedig a kovácsoké. Mivel ezen iparágak Kolozsváron működő kézművesei ekkor már céhekbe szerveződtek, nehezen képzelhető el, hogy az ötvösök, egy olyan iparág képviselői, melynek egy évszázaddal előbb már jelentős eredményeit ismerjük, céhüket ezeknél későbben alakították volna meg. Lehetséges, hogy a kérdéses szabályzat egy korábbinak 1473. évi átirata. 2 6 Pascu, ,57.,Mestesugurile din Transilvania pînâ in secolul alXVI-lea. (Bucuresti 1954) 205. 2 7 Goldenberg, S., Clujul in sec XVI. (Bucuresti 1958) 86. 2 8 Uo. 2 9 Bár szabályzataik felújítását a fentiekkel magyarázzák, szt. Eligius alakjával készült pecsétnyomójukat továbbra is megtartották. Ezt a pecsétnyomót használták még a XIX. század második felében is. 1857-ben készült remek-rajzokon néhány hibátlanul megőrződött viaszlenyomat látható. 3 0 Az eredeti oklevél a Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája Kolozsvári Fiókjának Történeti Levéltárában az ötvöscéh iratai között található. 1627. évi magyar nyelvre fordított másolatát kiadta: S^adec^ky L., i. m. 53-70.
