Folia archeologica 21.
Kovács László: A budapesti lándzsa; A magyar királylándzsa történetének vázlata
a budapkst1 lándzsa ИЗ hanem azt még 1045. május i-e - VI. Gergely pápa trónralépte - előtt Rómába juttatta az őt támogató IX. Benedeknek. 9 2 Erre a ménfői csata (1044. július 5.) és 1044 szeptembere között, valamint 1045 március-áprilisában valóban elég ideje lehetett. 9 3 Ha viszont Aba lándzsája Rómába került, akkor Péter 1045-ben használt lándzsájának eredetét kell megvizsgálnunk. Az előzőkben I. István király - a német szent lándzsához hasonló - királyi lándzsáját valószínűsítettük. Ez a lándzsa a királyi jelvényekkel együtt 1038-ban bizonyára Péter kezébe került, s nincs okunk feltételezni, hogy ezeket ne vitte volna magával, amikor a császárhoz menekült. Ezért lehetett Abának olyan koronája és lándzsája, melyek nem I. Istvánéi voltak. Ezeket Péter távozása után kellett készíttetnie. Ezért egészíti ki a Képes Krónika az Altaichi Évkönyvek leírását azzal, hogy Péter 1044. évi koronázásán I. István jelvényeit használták. 9 4 A koronázás után Péter helyzete még bizonytalan maradt, ezért kellett mellé német segédcsapat. Ezért rendezte csak 1045-ben a hatalomátadási ünnepséget, mert időközben uralma megszilárdításán fáradozott. Az itt használt lándzsa, véleményünk szerint, I. István lándzsája volt. Feltevésünknek ellentmond, hogy ezt a lándzsát „lancea deaurata"-nak nevezik, míg a német szent lándzsára - melyhez hasonlónak kellett lennie - csak a XIV. században került fel az arany hüvely. 9 3 Az aranyozás azonban hazai viszonylatainkból megmagyarázható. A nyugat-európai uralkodók fegyvereit az előkelőkétől pompás kivitelük különböztette meg. 9 6 Ugyanígy volt ez a keleti nomádoknál is, ahol a fegyverzet méginkább a társadalmi rang jelzésére szolgált: arannyal borított öltözet és fegyverzet csak a fejedelmeknek járt. 9 7 Kisebb mértékben, de megfigyelhető ez a szokás a honfoglaló magyaroknál is, 9 8 s e hagyományokat az Arpád-ház első uralkodói megőrizték. 9 9 Nem lehet véletlen, hogy Magyarországon került elő az egyetlen aranyozott lándzsa, hiszen itt a hazai hagyomány mellett a normann 111 0 és bizánci hatás 10 1 ötvöződésével kell számolnunk. csak a hűbéradási aktus jelképe volt. Aba lancea deaurata-ja pedig azért nem lehetett a szent lándzsa másolata, mert arra aranyborítás csak IV. Károly (1346-78) uralkodása alatt került; inkább a budapesti lándzsához hasonló fegyver volt. Ez azután Rómába került, s pótlására szerezte be Péter a budapesti lándzsát. Deér ]., A magyar királyság . . . 16-20., 4. j.; Ua., Sz 1944. 20-24.; Ua., Die heilige Krone . . . 196., 38. j., 199-200. яPailler Gy., i. m. 88-90., 421-422: 183. j.; Az eseménytörténethez vö. Félegyházy J. Az egyház a korai középkorban. (Bp. 1967) 415-416. ; Seppelt, F. X.-Lóffler, К., Papstgeschichte von den Anfängen bis zur Gegenwart. (München 1933) 131-132. 9 3 Feltevésünk ellen szólhat, hogy II. Kelemen uralkodásával kezdődően (1046-47) a pápák és III. Henrik kapcsolata megjavul, s az ajándékozás ekkor is megtörténhetett. Vö. Seppelt, F. X.-Lóffler, К., i. m. 131-136. 9 4 Vö. 78. j., valamint Deér, J., Die heilige Krone . . . 199-200. 9 5Vö. 91. j. 9 6 Schramm, P. E.-Miitherich, F., i. m. 39., 53-54. 9 7 László Gy., MTAK II. 1 (1951) 110-111, 114.; Ua., Etudes archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. AH 34. (Bp. 1955) 51., 145-146., 181-185., 23 I23 2-. 286-293. 9 8 Vö. Dienes /., FA 16(1964) 79-82. 9 9 Erre utalhat az Árpádok kincstárában őrzött aranyszereiékes „Attila szablya", melyet a „Nagy Károly kard"-dal azonosíthatunk. Tóth Z., Attila's Schwert. 204-210. 10 0 Arany (aranyozott?) lándzsát a sagak említenek. Vö. Paulsen, P., Mannus 1937. 390392.; Ua., Axt und Kreuz in Nord- und Osteuropa. (Bonn 1956) 268-269.; AfKg 1957. 4-6. 10 1 Bizáncban a diadalmenetben használt lándzsa aranyból volt, gyöngyökkel díszítve. Ezért hangsúlyozza Deér ]., hogy a XI. században a magyar király lancea deaurata-ja sokkal inkább a bizánci Aóy/rj '/Qvörj utánzata, mint a birodalmi szent lándzsáé: BZ 1957. 128-130.
