Folia archeologica 21.

Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez

fodor istvän halála után egy ideig még az élők közt maradt s részt vett a toron is. Ez a hiedelem időben és térben igen széles körben elterjedt különböző népeknél, gyökerei feltehetően a szkíta korig, vagy talán még korábbi időkbe nyúlnak vissza. Valószínűnek látszik, hogy a türk sírszobrok az ivőkürtöt tartó szkíta szobrok mintájára készültek, mivel hitvilági hátterük azonos.

4

4 Nem tartjuk elfogadhatónak azt az elméletet, amely szerint a türk sírszobrok a tastik halotti maszkokból származnak,

45 mivel - mint már fentebb említettük - a Minuszinszk környékén élő népeknél a későbbiekben sem találunk ilyen szobrokat. A türkök által lakott ázsiai területeken az iszlám elterjedése és megerősödése a sírszobrok eltűnését eredményezi. A XI. századtól már Kazahsztán területén sem állítanak szobrokat. Ettől az időtől kezdve azonban mintegy másodvirágzását éli ez a szokás Dél-Oroszország európai sztyeppéin, ahol százával állítottak sírszobrokat. A dél-oroszországi szobrok azonban jelentős mértékben különböznek az ázsiaiaktól: nagyobbak, a csészét mindkét kezükben tartják, megformálásuk sokkal inkább realista, jóval nagyobb a női szobrok aránya, hiányoznak az utóbbiaknál korábban elengedhetetlen bekerített áldozati és torozóhelyek, valamint a megölt ellenséget jelképező „balbalok".

4

0 A nagy mennyiségű anyag tudományos rendszerezését és datálását nemrég G. A. Fedorov-Davidov végezte el, összevetve azt az európai sztyeppén élt kései momádok régészeti leletanyagával.

47 Három fő típust különböztetett meg: az ülő (5. ábra), az álló (6. ábra) és az alig megmunkált sírszobrokat.

4

8 Keltezésüket megkönnyítette, hogy az utóbbi időkben igen nagy alapossággal, megnyugtató módon végezték el a nomád leletanyag időrendi meghatározását; a szobrokon ugyanis a késői nomádok viseleti tárgyait ábrázolták a sztyeppei művészek. Ennek alapján kétséget kizáró módon sikerült a dél-oroszországi szobrok korát a XI-XIII. században megállapítani.

4

9 Ezt a tipológiai módszer segítségével megállapított időrendet megerősíti FedorovDavidov két másik érdekes megfigyelése is. Azokban az esetekben, amikor a szobrok eredeti helyükön maradtak, elsősorban régebben emelt kurgánokban, a kurgánokban levő temetkezések sohasem későbbiek a XI-XII. századnál. Néhány más esetben pedig ezeket a sírszobrokat megfaragták és másodlagosan felhasználták sírkő gyanánt. Ezek a sírok minden esetben legkorábban az Aranyhorda idejére esnek (XIII-XIV. sz.).

5

0 Az említett keltezés helyességében tehát aligha kételkedhetünk. Annál több kétség merülhet fel bennünk a szerző azon feltevésével kapcsolatban, hogy az álló szobrok korábbiak mint az ülők,

5

1 ugyanis a jóval korábbi ázsiai sírszobrok - ha azokban a lábat ábrázolták, ami egyébként nagy ritkaság mindig ülő alakok voltak.

5

2 4

4 Uo 37. 4

5 Ki%las%pv, L R., Tastikszkaja epoha. (Moszkva i960) 160. 4

6Fedorov-Davidov, G.A., i. m. 38.; Ua., Kocsevniki Vosztocsnoj Evropi pod vlasztju zolotoordinszkih hanov. (Moszkva 1966) 191.; Pletneva, A., Pecsenegi, torki i polovci v juzsno-russzkih sztepjah. MIA 62. (Moszkva-Leningrad 1958) 151-226. 4

7 Fedorov-Davidov, G. A., Kocsevniki . . . 166-193. "Uo. 168. 4

9 Uo. 186.; Ua, Kurgani, idoli ... 35. 5

0 Uo. 36. 5

1 Ua., Kocsevniki .... 184. 5

2 Ser, Ja. A., Kamennie izvajanija . . . 26., 11. j.; Fodor I., Arch. Ért. 96 (1969) 139.