Folia archeologica 21.

Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez

sírszobrok 1*3 térségek helyettesítik. (A kettő között átmenetnek foghatjuk fel, amikor a szobor fából készült jurt előtt áll.

3

6) Veszelovszkij a század elején arra a megállapításra jutott, hogy a türk szobrok a halott harcos által megölt főellenséget ábrázolják, és ezeket „balbaloknak" nevezték.

3

7 Barthold, a lényeges kérdésekben egyetértve az előbbi megállapítással, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyes szobrok magát az elhunytat ábrázolták. (Veszelovszkij tétele ugyanis érthetetlenné teszi a női szobrok létét. Valószínűtlen, hogy a fő ellenségek sorában nők is voltak.

3

8) Napjainkban A. D. Graes vallja Veszelovszkij nézetét.

3

9 A kérdéssel foglalkozó kutatók túlnyomó többségének az a véleménye, hogy ezek a szobrok magukat az elhúnyt türköket ábrázolják,

4

0 s a torozóhelyen állították fel őket, mintegy ezzel jelképezve, hogy az elhúnyt is résztvesz a toron (ezzel magyarázható az is, hogy kezükben csészét tartanak). A bekerített köves térség a torozóhely volt, a közepén levő gödör pedig az áldozati oltár. A szobortól keletre húzódó, földbe ásott kövek a halott által megölt ellenséget jelezték, kik a türkök hite szerint a túlvilágon szolgálni tartoznak az elhúnytat. Ezt a nézetet legmeggyőzőbb módon L. R. Kizlaszov támasztotta alá, az írott források, a régészet és a néprajz adataival.

4

1 Ugyancsak ő igazolta perdöntő bizonyítékokkal, hogy a türk ,,balbal" szó nem a szobrokra vonatkozik, hanem az elhúnyt által megölt ellenséget jelképező, földbe ásott kőoszlopokat jelenti, amelyek a szobor előtt keletnek húzódó sort alkotnak.

4

2 Ezt, a szobrok jelentését véleményünk szerint leghelyesebben magyarázó elméletet Ja. A. Ser fejlesztette tovább. Ö arra a megállapításra jutott, hogy csupán a rendszerezése szerint első csoport (a csészét egyik kezükkel tartják) van kapcsolatban a torozóhelyekkel. A második csoport jelentése - ezeket sohasem a torozóhelyül szolgáló köves térségek mellé állították - nem a halotti kultusszal, hanem egy ennél jóval elvontabb értelmű ős-kultusszal magyarázható.

4

3 A türk szobrok származása ezideig még véglegesen nem tisztázódott, mivel a VI. századot közvetlenül megelőző időből nem ismerünk ilyen szobrokat. A köztük lévő nagy időrendi különbség ellenére is szembetűnő a szkíta és türk szobrok nagyfokú hasonlósága (az előbbiek jobb kezükben ivőkürtöt tartanak, bal kezük pedig a kardmarkolaton nyugszik). Ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy azonos céllal készültek : a halotti toron az elhúnytat ábrázolták, akinek lelke 3

6 Jevtuhova, L. A., MIA 24. 88-89.; Kizlaszov, L. R., VMGU i960. 64-67.; Ua., Isztorija Tuvi ... 33-35. 3

7 Veszelovszkij, N. ]., Szovremennoe szosztojanie voprosza о „Kamennih babah" ili „Balbalah". ZOOÍD 32 (1915) 427. 3

8 Barthold, V. V., К voproszu о pogrebalnih obrjadah turkov i mongolov. Szocsinenija IV. (Moszkva 1966) 377. 3

9 Graes, A. D., i. m 91-92 J

0 Jevtuhova, L.A., Trudi GIM 1941. 135.; Ua., MIA 24. 116.; Kizlaszov, L. R., VMGU i960. 57. ; Ua., VMGU 1964. 78. ; Ser, Ja. A., i. m. 53. ; Ua., SzA 1964: 1. 357.; Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 40. 3

1 Kizlaszov, .L. R., О znacsenii drevnetjurszkih kamennih izvajanij, izobrazsajuscsih ljudej. SzA 1964: 2. 27-39. 4

2 Ua., О znacsenii termina 'balbal' drevnetjurszkih nadpiszej.Tjurkologicseszkij szbornik V csesztj A N. Kononova. (Moszkva 1966) 206-208.; Ua., A. D Graes könyvéről írott bírálata: SzA 1964: i. 352-353.; Régebben ugyanígy fordították a 'balbal' szót: Kotwitz, W.-Samoilovitcb, A., Le monument turc d'Ikhe-khuchotu en Mongolie centrale. Rocznik Orjentalistyczny 4 (1928) 79-80.; Gabain, A., Alttürkische Grammatik. (Leipzig 1950) 300. 4

3 Ser, Ja. A., Kamennie izvajanija Szemirecsja . . . 70.