Folia archeologica 21.
Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez
120 FODOR ISTVÁN még nem találunk. Ezek a főbb jellegzetességek a következők: i. a szobrok már nem bekerített és kővel kirakott térségek előtt állnak, de továbbra is arccal Kelet felé; 2. megjelenik a sapka- és hajfonat-ábrázolás; 3. a szobrok két kezükkel tartják a csészét maguk előtt; 4. az övön megsokasodnak a lelógó szíjvégek, gyakoriak a szív alakú áttöréssel díszített veretek; 5. kevés kivételtől eltekintve, eltűnnek a szablyák, tőrök és a tűzkészségét tartalmazó zsákocskák ábrázolásai 2 8 (4. ábra). Ezeknek a szobroknak egy részét már a hakaszok államának megalakítása után, a IX-X. században emelték. 2 9 A következő nagy területi egység, ahol nagyszámú türk sírszobrot találunk : Közép-Ázsia északi része - a Hétfolyó vidéke és Kazahsztán. Ezt a területet a legutóbbi időkig alig tanulmányozták, csupán nemrég pótolta Ja. A. Ser nagyszerű feldolgozása ezt a régen meglevő hiányt. 3 0 A szerző az itt található sírszobrok csoportosítását minden elődjénél megnyugtatóbb módon végezte: az osztályozás alapjául a szobrok ikonográfiái sajátosságát vette, mivel ez a türk szobrászat legbiztosabb és legjellemzőbb sajátossága. (A szobrok megmunkálási foka ugyanis, mivel halotti emlékkövekről van szó, az állíttatok anyagi és társadalmi helyzetétől függött, a szobrok ikonográfiája viszont egy adott korban a megmunkáltsági foktól függetlenül szinte mindenütt azonos volt. 3 1) így két főcsoportot különít el, s ezen belül hat típust: I. csoport: azok a szobrok, melyek egyik kezükben tartanak csészét (típusai: 1. fegyverrel felszerelt férfi szobrok - ez a legelterjedtebb típus; 2. ugyanilyen, csak fegyver nélkül; 3. csak az arcot vagy a fejet ábrázolják; 4. az edény helyett jobb kezükön madarat tartanak); II. csoport: a szobrok két kezükkel tartják a csészét (típusai: 1 férfi szobrok; 2. női szobrok - ez utóbbiak főként a Hétfolyó vidékére jellemzőek). 3 2 A jelzett területen a sírszobrok elterjedésének alsó határa - ugyanúgy, mint Mongóliában és Dél-Szibériában - a Türk Kaganátus megalapítása (VI. sz.), felső határa pedig az iszlám megerősödése (XI. század - esetleg egyes északi területeken a XII. sz.). Az első ikonográfiái csoporthoz tartozó szobrok túlnyomó többsége a fentebb jelzett datálási módszer segítségével a VI-VIII. századra tehető. 3 3) A sírszobrokkal foglalkozó kutatásnak kezdettől fogva a legizgalmasabb problémája, hogy mi volt ezeknek a jelentése, mi célból állították őket. Azt már elég korán megállapították, hogy ezek nincsenek kapcsolatban temetkezéssel. A kérdés eldöntésében fontos szerepe volt az egykorú kínai tudósításoknak, ahol részletesen leírják a türk előkelők temetését. 3 4 Később fel is tártak ilyen emlékeket (pl. Kül-tegin síremlékét 3 3). Feltűnt, hogy az Orchon környéki gazdag emlékek és az általunk tárgyalt egyszerűbb, bekerített térség előtt álló szobrok lényegében azonos felépítésűek. Az előbbiek monumentális kőépítményeit itt ezek a bekerített 2 8 Ua., Etapi szerednevekovoj . . . 78. 2 9 Uo. 3 0 Ser, Ja. A., Kamennie izvajanija Szemirecsja. (Moszkva-Leningrad 1 966). 3 1 Uo. 25. 3 2 Uo. 25-26. 3 3 Uo. 39-44. 3 4 Bicsurin, N. Ja., Szobranie szvedenij о narodah, obitavsih v Szrednej Azii v drevnie vremena. I— III. (Moszkva-Leningrad 1950-53); Li и Mau-tsai, Die chinesischen Nachrichten zur Geschichte der Ost-turken (T'u-küe). (Wiesbaden 1958). 3 5 Jisl, L., Vorbericht über die archäologische Erforschung des Kül-tegin-Denkmals durch die tschechoslowakisch-mongolische Expedition des Jahres 1958. UAJ 32 (i960) 65-77., I-IV. t.
