Folia archeologica 20.

Temesváry Ferenc: Haller Ferenc testőrkapitány ezüstszablyája

204 TEMESVÁRY FERENC 16 „kiérdemelte" a halálos ítéletet is és csak az udvar félelmének köszönhető, hogy a halálos ítéleteket súlyos börtönbüntetésre változtatták. így is Mednyászky László br. 30 éves korában Haynau ítélete alapján mártírhalált szenvedett. Ezúttal nem beszéltünk azokról, akik Világos után elmenekültek, bújdostak és így nem kerültek az elnyomó hatalom bíróságai elé. Ha ezeket is figyelembe vesszük, a szablyát a magyar szabadságharccal összefüggő ereklyeanyagunknak is tekinthetjük. A keresztvas és a felirat közötti részt vizsgálva az ún. pengetoldaton megtaláljuk a készítő gyár nevét s a szablya sorozatszámát. Ezek szerint I. H. Haussmann készítette Bécsben. A 424-es sorozatszámra ezúttal nem térünk ki, ugyanis a szablya hüvelyének tárgyalásánál kénytelenek leszünk a kérdéssel még röviden foglalkozni.

1

0 A keresztvas alatt két félköríves lezárású, poncolt alapú tölgykoszorúban Magyarország és Erdély címere látható (2. ábra 3). A függöny szélessége 34 mm, magassága 27 mm, szépen egészíti ki ezt az ovális, kissé domborított 120 mm hoszszú és 100 mm széles hárítólemez. Megtaláljuk rajta a bécsi ötvösmester jegyét I. H. H. betűkkel és a 13-as finomsági jegyet 1840-es évszámmal.

1

1 A függöny két db 4,6, ill. 4,7 g-os vésett felületű csavarral felerősített (1. ábra 3). A hárítólemez súlya 161,8 g. így a szablya hüvely nélkül felszerelt állapotban 999,6 g. Az ovális test mindkét oldala 8 mm szélességben poncolt alapon harántcsíkos keretelésben egyfelől tölgy, másfelől babérkoszorúval övezett. Felül babér- és tölgykoszorúban Magyarország és Erdély címere látható (2. ábra 3). A tölgy kihangsúlyozott használatát az európai népek legrégibb természetvallásos mítoszával és művelődésével hozhatjuk kapcsolatba, amely 1841. december 29-én kiteljesedett azzal a ténnyel, hogy Vilmos nagyherceg, Németalföld királya, megalapította a Tölgykoszorú rendet. Ugyanakkor a babérkoszorú gyakori alkalmazásának indítóokára nem térünk ki, mivel közismert, hogy a babér a görögöknél is már a dicsőség és érdem jelképe volt. Sokkal érdekesebb a kutató számára a keresztvas függönyén, valamint a hárítólemezen feltűnő Magyarország és Erdély címere (1. ábra; 2. ábra 2). Erre vonatkozóan már az 1760. május 13-án kihirdetett utasítás némi tájékoztatást nyújt, amikor kimondja: „ . . . magyar, horvát, slavon és erdélyi ifjúság soraiból testőrség alakuljon". Erdélyt azonban Magyarországtól elkülönülő nagyfejedelemségnek kezelték, ezért a testőrségi jelvényeknek, sőt magának a palotának is tükröznie kellett a bécsi udvar finom műveltségi köreibe kívánkozó ifjúság törekvésein túlmenően a birodalmi megoszlást is.

1

2 A testőrségi palotában, amely tulajdonképpen Trautson palota Bécs egyik előkelő városrészében - a Szent Ulrich városrészben - s amelyet a barokk kor nagy osztrák építésze Bernhard Johann Fischer von Erlach alkotott - az első emeleti középső ablak felett a magyar, míg a Neustiftgasse-i oldalon a kapu felett Erdély címere ékeskedik.

1

3 A hét dombon épült hét kastély, a nap és a növekvő hold, valamint a jobbra néző fekete sas megmunká1

0 I. H. Haussmann neve a magyarországi ötvösjegy könyvekben ismeretlen. Működésére vonatkozó adatokat Bécsből a mai napig sem kaptuk meg. 1

1 Knies, К., Die Punzierung in Oesterreich. (Wien 1896) 73.; A bécsi jegy ábrázolását lásd az V. ábrán. A vonatkozó kísérő szöveg: 13 löthige Punze für Silber vom Jahre 1840. 1

2 Illésy J., HK 8(1895) 389. 1

3 Uo. J24.