Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR I 7 3 az egyik kortárs tudósít

8 - az akkori magyarországi három posztógyár között „A' kassai szegények házának posztógyárosztálya a' legtisztább emberszeretetnek azon magasztos művei közé tartozik, mellyek az ember szívét szent kegyelettel (pietásal) ihletik meg, 's alkotóik iránt hálára, 's hő tiszteletre köteleznek."

9 A kőedénygyár tervezgetéseinél munkaerőtartalékként számításba vették a kassai fazekas céhet és a mestereket, akiknek műhelyei ott sorakoztak a Fazekas utcában. Átképzés után nagy részük a gyári munkások tartalékseregévé válhat. A város többi kézművesei közül a mesterségük kiválóságai is szükség esetén a gyár feladatai ellátásához előnyösen felhasználhatók. Ügyes feltalálók is éltek a városban: Kittling János György, a királyi kamarához tartozó jószágokban „Al Építő mester", éppen abban az időben eszelte ki azt a gépet, amely „Egy ollyan makhina, melly által mindenféle malmok, kallók, értztörő kölyük, szinte úgy hajtattnak, mint víz, vagy lovak által".

1

0 3. ábra 2 Alapos fontolgatások után végül is öt kassai polgár 1801-ben kőedénygyár létesítésére társas viszonyba lép egymással és gyárvezetői szerződést köt Osvaldo Pivirotti\"à\. A gyár helyéül a város felső kapujától keletre húzódó részt szemelték ki - azt a területet, ahol 1631-ben egy régi bástya helyén a kovácsok ágyútelepét rendezték be -, valamint ennek a bástyafal északi oldalán fekvő vidékét.

1

1 A társaság Wirkner Ispánból, Fedák Jánoshói, Hens^lmann Imréből, Mohi Józsefből és Киту 8 Demian, J. U., i. m. 9 Kossuth L., Jelentés az Első magyar Iparműkiállításról 1842. (Pest 1843) 46. 1

0 Magyar Hírmondó No. 8. Béts (1802) Jan. 26. 114. 1

1 Azonos azzal a még most is fennálló épületcsoporttal, amely az 1897-ben (közel száz éves korában) elhunyt Wojnárovits József kassai orvos felesége nevéről a Mária udvar elnevezést kapta.