Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

I 82 MIHALIK SÁNDOR Józsefből 1 2 állott. Sorukból Mohi már kezdettől annyira kimagaslott, hogy az öt alapító ellenére a köz csak Mohi Józsefet tekintette a gyár létrehozójának. Mohi, Hens^lmam és Киту mint kereskedők, a kereskedelmi feladatok ellátására jelöl­tettek ki. Fedák ügyvéd a jogi szakértelmével volt támasz. Wirkner orvosnak a természettudományos segítségére számítottak. A kerámiához csupán Pivirotti ér­tett. Ót bízták meg a gyártás tényleges szervezésével, a gyár igazgatásával és irá­nyításával. Csoportosulásuk olyan tőkés vállalkozás tehát, amelyben a felhalmo­zott kereskedelmi tőke egy külföldi származású, tehetséges szakember munkássá­gára építve biztosított hasznot hajtó megnyugtató befektetés. 1 3 A kassai kőedénygyár létrehívói többségükben kereskedők voltak, mint ahogy ebben a korban és még utána bizonyos ideig is az ipari vállalkozásokat lé­tesítők többnyire szoros kapcsolatban álltak a kereskedelemmel s majdnem min­den ipari vállalat eleinte csak a kereskedelem segédvállalata volt. Hens^lmann, Mohi és Киту ipari vállalkozókká váltak, de kereskedelmi foglalkozásuk mellett is megmaradtak. Vállalkozásukkal a kassai kereskedelmi tőke egy része fonódott össze az iparival s egy olyan menetet indított meg, amely a további évtizedek fo­kozódó befektetéseivel egyre jobban alakította át a kereskedelmi tőkét ipari tő­kévé. A tőkés fejlődés kezdeti, korai időszaka ez, amikor az öt kassai vállalkozó közelebbi szakképzettségre való tekintet nélkül kőedénygyárat alapít a kerámiá­ban járatos Pivirotti tehetségére és szakmunkájára támaszkodva. A szervezési munkálatok gyorsan haladtak, 1801. augusztus 4-én „Nagy Mihályi Mihály Átsmester" elkészíti „Spetificatio, és Áts Satzollás"-át a gyár székhelyéül kijelölt, a várostól elkérni szándékolt és a gyártásra alkalmassá ala­kítandó épületről, amelynek akkori állapota a következő: „Az Felső Kapun kívülről Sántzba az hol az ellőtt Gollyobisokat tartották annak az ház hajazatja meg vagyon Satzolva negyven két rénes forintra és har­mintz grajtzára az az ... Rf 42.30. Mivelhogy ottan nintsen egyébnél ha ne tsak az fájai meg lehetősek az mi az Sindelyt illett az egészen rosz és az hajazatnak fájai egy néhány darab hijáno­sok. 150000 Fenyüfa Sindely az Nemes Város erdeiből Instáltatik 36 darab Fe­nyüfa kívántatik az Sturtz padlásokra." 1 4 Három nap múlva a gyáralapítók kérelmére a városi tanács határozatokat hoz: 1 5 A „Fabrica Fictilium vasorum" részére azt a bástvafalrészt kérték, amely a régi felső kapu utolsó kijáratánál a két kaszárnyafal és a külső bástyafal között terjed. Az abban levő romos ház használatára is igényt tartanak azzal, hogy az a város tulajdona marad. Minthogy a város a gyár alapítási tervét hasznosnak látja, a bástyafal és a külső mellvéd közötti részt, a romos házzal, rendelkezésükre bo­csátja. Az átadandó területért 30 Rajnai forint évi bért fizessenek. Az első három „kezdő" év alatt a vállalkozók „kegyesen felszabadítatnak a bér fizetésétől". A te­1 2 Az Országos Levéltár i\íagyar Királyi Kancelláriai, 1803-ból származó iratai Киту Péter­nek nevezik (lásd az 1653/1703 számú iratcsomót). 1 3 Minthogy az alapítók közül csupán Pivirotti értett a kerámiához, ezért kerülhetett a kül­földi szakirodalomba az az állítás, hogy a kassai gyárat olaszok alapították: pl. ]aennicke, F., Grundriss der Keramik in Bezug auf das Kunstgewerbe. (Stuttgart 1878). 1 4 Kassa város tanácsa 1801. évi zizi. számú aktájának melléklete. 1 5 Kassa város tanácsi iratok 1801. augusztus 7. 1827-es szám.

Next

/
Thumbnails
Contents