Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR I 7 3 tu

v mt'íillf^ ТК

к - • i i. ábra sok vonakodás és bizalmatlanság is mutatkozik irányukban, h faedények sem alkalmasak a feltörő új társadalom reprezentálására. Az üvegedények tömeges gyártása még nem oldható meg, drágák is. Véleményük szerint az adott helyzetben a tömegek igényeinek ellátása a korszerű, higiénikus kerámia feladata. A fazekas áruk kai, mázas cserepekkel azonban csak a konyha igényeit vagy a parasztság és szegények szükségleteit lehet többékevésbé kielégítő eredménnyel ellátni. A polgári háztartás számára ezek egymagukban alkalmatlanok. Viszont a porcelánedények (a meisseni, sèvres-i, bécsi készítmények) a polgárság részére alig elérhető fényűzési tárgyak. Nem is váltak általánossá. Az előkelőségek féltett kincsei továbbra is. A bécsi porcelángyár prosperitása érdekében Magyarországon amúgy sem engedélyezik a porcelángyártást. A fajáns% készítésére Holicsnak imponáló szervezete és már félszázados gyártási előnye van. Amennyiben a művészi fajánsz a magasabb körökben még divatozik, annak szükségletét a holicsi és a tatai gyár bőségesen fedezi. Használata terjed a polgári körökben is, de általános teret nem hódít. Ezek mellett a budai Кипу-gyár, a Sáros vármegyei giralti (ha egyáltalán működik ekkor), a Kis-Hont megyei pongyeloki, a nógrádi gróf ¥orgách uradalomban fekvő gácsi és a Komárom megyei gróf Batthyány birtokon levő kisbéri fajánszgyárak is - már amelyek még dolgoznak és termelnek ebből a sorból - ellátják a vásárlókat azzal a művészi fajánsszal, amelynek a divatból való kipergése már régóta tart s amelyhez csak a letűnő főúri világ maradványai, vagy az azokat majmoló polgárság egyre gyérülő része ragaszkodik csupán immár. A habán kerámia - a nagy múlt, fénykor után - kiszorult a polgárság köréből s noha még számos apró műhelyben készítik, rásiklott a népművészet terére.