Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

AZ OZORAI FERENCES KOLOSTOR 153 12. ábra Ha - összefoglalva az elmondottakat - röviden értékelni akarjuk az ozorai ásatások eredményeit, meg kell állapítanunk, hogy a kutatások elvégzése nem volt haszontalan. Egyrészt töredékes voltában is értékes alaprajzzal gyarapította a középkori kolostorokkal kapcsolatos ismereteinket, másrészt eddig a magyar kutatásban elhanyagolt szempontra hívta fel a figyelmet. Egy elsősorban adatközlés jellegű ismertetésnek - mint a jelenlegi beszámoló nem feladata a rendelkezésre álló s igen alapos történeti, régészeti és művészettörténeti kutatásokat igénylő részletes feldolgozás. A felmerült történeti és építéstörténeti adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a továbbiakban érdemes lenne alaposabban megvizsgálni az obszerváns ferences építkezéseket. Az obszerváns mozgalom elterjedésének politikai és társadalmi háttere, a közel egyidőben kiadott sorozatos alapítási és építési engedélyek s az előbbiekben felsorolt néhány obszerváns építkezés rokon jelenségei (az egyhajós templom, Ozora és Szeged hatszöges rendszerű szentélyzáródása, az ozorai és gyulai kolostorok szoros alaprajzi kapcsolatai, a kerengőfolyosón belül elhelyezett, egymástól folyosóval elválasztott kettős cellasor az előbbi két helyen és Szegeden) esetleg további kapcsolatokra, jellegzetes építési sajátosságokra vagy az általánosítás további lehetőségeire utalhatnak. S ez annál is inkább elképzelhető, mivel - mint korábban is utaltunk rá - mind a XV. század előtt, mind a XV. század végén is van ferencesekhez kapcsolódó műhelyekről tudomásunk. NAGY EMESE