Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

i

38 NAGY EMESE Itt 1552 után a rendházzal együtt a templom szentélye is elpusztult, de megmaradt a ma református templomként használt hajó, a szentély déli oldalára épített torony, s az eredeti nyugati szamárhátíves főbejárat, melynek gazdagon tagozott profilja - a fénykép

3

7 után ítélve - típusában közel áll az ozorai faragványok között levő egyszerűbb keret-töredékhez (6. ábra i).

3

8 Ami az Ozorán előkerült bordákat illeti: két, egymás továbbfejlesztéséből alakított típussal találkozunk: az egyik egy kisebb méretű, a nyolcszög három oldalával záródó orrú, s két egymásnak hátat fordító horonyból álló nyakú borda (6. ábra 5), melynek különböző arányú variációi a XIV. század második felétől a XV. század közepéig sok épületen előfordulnak. A budai várban e típus, többek között, Zsigmond-kori torzfejes konzolokkal együtt is található

3

9 (6. ábra 6). A másik változat tulajdonképpen az előbbinek a megtoldása egy, a profilok folytatásában negyedkörívesen lekerekített törzzsel (6. ábra 4). Ez utóbbi típus pontos másával eddigi kutatásaink során nem találkoztunk. A bordák orrtagjának a törzshöz való kapcsolódása - általában - egyenes lemeztaggal vagy homorú vájattal történik (a korai és késői előfordulásoknál egyaránt); domború kapcsoló taggal Ozorán kívül egyedül a budai vár egy zárókövén találkozunk.

4

0 Ez utóbbinál az átmenetet az ozoraitól eltérő, körtetagos orrhoz félkör metszetű pálcatag alkotja (6. ábra 7). A darabot a XV. század első harmadára, Zsigmond építkezéseinek idejére kell datálnunk

4

1 s az ozoraitól való minden eltérés ellenére is meg kell állapítanunk, hogy a törzs és orrtag ilyenfajta összekapcsolására ez az egyetlen analógiánk. Mivel akár az egyszerűbb, akár az összetett ozorai bordák közeli vagy távolabbi analógiái megfelelnek a kolostor alapítási idejének, arra kell következtetnünk, hogy a templom végig eredeti állapotában maradt fenn, s az ásatások során észlelt átépítések csak a kolostor épületére vonatkoztak, a templomra nem. Az egyéb díszítő részletek közül ránk maradt ablakosztó az ún. „grafikus stílus"-hoz tartozik,

4

2 a csoport országszerte igen elterjedt s ugyancsak kapcsolható a Zsigmond-kori építkezésekhez is. A nyolcszög keresztmetszetű kis oszlop s a sima háromszöges sarokátmenettel képzett lábazat annyira általános a gótikus építészetben, hogy analógiák szempontjából nem jöhet számításba. * 3

7 Uo. I. 7., 10. kép. 3

8 Az azonos értékű homorú és domború tagok ritmusos váltakozása összhatásában megegyezik egymással. A kusalyi templom boltozati bordáit nem ismerjük. 3

9 A „Gyilokjáró" elnevezésű lelőhelyről előkerült darabok. — jL. Várnai D., BpR 16(1955) 364., i. ábra 12-13.; Gerevich L., A budai vár feltárása. (Bp. 1966) 143., 195. ábra 6.; Várnai a típus elterjedését a XIV. század közepétől a XV. század végéig teszi, de megállapítja, hogy használata elsősorban a XV. század elejére jellemző: i. m. 366. - Hasonlóképp vélekedikMencl is a cseh anyag alapján. Mencl, V., Trary klenebnich zeber v ceske gotické architekture. Zprávy Památková Péce 11-12(1951-52) 268-281. 4

0 L. Várnai D., i. m. 364., 1. ábra 18.; Gerevich L., A budai vár . . . 143., 195. ábra 10. 4

1 A darab a déli kétpilléres terem melletti késői bástyafal bontásából került elő, így lelőhelyealapján is tartozhat XV. századi építkezéshez. — Várnai a készítési idő alsóhatárát 1420-ban állapítja meg, mivel - zárókőről lévén szó - rajta profiláthatás mutatkozik. L. Várnai D., i. m. 366. 4

2 Gerevich L., AHA 5(1958) 241-282.