Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

I. ábra г. Sodronjing töredékei (2. ábra 3 ; 3. ábra). 58 db kisebb és 2 db nagyobb töredék. Legnagyobb részük röggé rozsdásodott össze, ezeken sem a szerkezet tanulmányozása, sem az egyes darabok esetleges összeillesztése nem kísérelhető meg. A töredékek kb. 1480 cm

2 területet borítanak - a páncél nagyon hiányosan került a múzeumba, hiszen még a legkisebb típusú, rövid ujjú, derékig érő sodronying

12 is 9-10 000 cm

2 felületű lenne. 14 db kisebb töredékről hajlása alapján feltételezhető, hogy a páncéling karjából vagy oldalából való. Egy nagyobb, jó állapotban levő darab a nyaki részből származhat: a nyak hajlásának megfelelő kiképzése van, felül pereménél kámzsa-szerűen kihajtott (itt v=3,7 cm); megfigyelhető, hogy a páncélszemek sorai vízszintesen húzódnak. Még 4 db kisebb töredéket sorolhatunk a sodronying nyakához tartozók közé. - A páncél szerkezetét a legnagyobb, jó állapotban levő, lapos darabon vizsgáltuk (2. ábra 3; 3. ábra); h=2i ; sz= 13 ; v=o,8 cm. A rombusz átmetszetű vaskarikák ferdén állnak, minden szomszédos sorban ellentétes iránvba dőlve. Egy karikához mindig négy másik kapcsolódik

1

3; átm=io,5-11,0; sz=kb. 2; v=kb. 1,5 mm. A vaskarikák kétfélék: 1

2 Mint pl. a középkori orosz páncéling: Ko/csin, B.A., Csornaja metallurgija i metalloobrabotka v drevncj Ruszi (domongolszkoj period). ЛПА 32(Moszkva 1953) 122. kép. 1

3 Ugyanez a szerkezet Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt jól ismert: Ko/csin, B. A., i. m. 150-152.; Boebeim, W., Handbuch der Waffenkunde. (Leipzig 1890) 155. kép.