Folia archeologica 20.
Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet
I IO PALÖCZ1-HORVÄTH ANDRAS zártak vagy szegeccsel összekapcsoltak (a szegecseknél a sz= 2,6 mm). В. А. Kolcsin szerint az orosz páncélingekben egy sorban csak egyféle karikák vannak, így egy zárt páncélgyűrű négy szomszédos összeszegecselthez kapcsolódik és egv összeszegecselt négy zárthoz 1 4. Ez a páncélszövés legésszerűbb formája. A rozsdásodás miatt egyik töredékünkön sem lehet pontosan megfigyelni, ez volt-e a karikák rendszere. A megfigyelést továbbá az is gátolhatja, hogy helyenként éppen a karikák szegecselt része fordul befelé. Negatív bizonyítékunk azonban van: a zárt karikák soraiban csak néhány bizonytalan esetben van szegecselt páncélszem. Nyilván nem mindig ragaszkodott a sablonhoz a páncélkészítő mester, s előfordulhatott az is, hogy egyik vagy másik fajta páncélszemből pillanatnyilag kevesebb állt rendelkezésére. Bizonyos, hogy ha nem egyenlő a kétféle páncélszemek száma, csak szegecseitbői lehet több, mert zárt karikasorba csak nyitottat lehet belefűzni, nyitottba viszont lehet szegecselendőt is, zártat is. A páncélszemek készítésére vonatkozólag Kolcsinnál a következő leírást találjuk 1 5. Kerek vagy négyszög átmetszetű vashuzalt kovácsoltak, ezt egy 10-11 mm átmérőjű felhúzó tövisre vagy orsóra tekerték fel. Az így létesült spirált szétvagdalták az egyik oldalon, és egyenlő átmérőjű, nyitott végű kerek páncélszemeket kaptak. A karikák felét összeforrasztották, másik felét végeiken lelapították és kis lyukakat ütöttek rajtuk. Az összeszerelés folyamán a lyukakba szegecsek kerültek. Szövés után tisztították és csiszolták a páncélt. Valószínű, hogy a csólyosi sodronying is így készült. - 15 db töredékünkön szövetlenyomat látható. Kétféle szövésmintát lehetett megfigyelni. Az egyik (4. ábra 1) egészen egyszerű: a kb. 0,5 mm vastag szálak egymás fölött és alatt egyesével váltakozva futnak. A szövés sűrű, I cm-es szakaszon 10-14 szál van. A második (4. ábra 2) szövésminta szálai kétkét szomszédos keresztszál fölött és alatt húzódnak váltakozva, s a párhuzamosok egyesével lépcsőzetesen bújnak be a keresztszálak alá. Ez lazább szövés, a kb. 0,7 mm vastag szálakból 1 cm-es szakaszon általában 7 szál van. A lazaság miatt egyes helyeken eltorzult a szövet, ferdén metszik egymást a szálak. 6 db töredéken az első, 4 db-on a második szövésminta figyelhető meg. 4 db más töredéken felismerhetetlen volt a szövetlenyomat jellege. A páncéling nagy nyaktöredékén mindkét fajta szövetlenyomat megvan. Mivel itt világosan megkülönböztethető a páncéling külső és belső oldala, meg lehet határozni a szövetek helyét is. Az első szövetminta a töredék belsején, egészen fenn, pereménél van és ráhúzódik a kifelé hajló részre. Ez a sodronypáncél alá felvett, esetleg kihajló gallérú ruha lenyomata. A két görbülő kar- vagy oldal töredéken szintén belső oldalon van ez a szövetlenyomat. A második szövetminta a nyaktöredék külső részén van, elég nagy felületen; lehet, hogy halotti lepel maradványa. 3. Páncéllemezek (2. ábra 1-2). A váll formájának megfelelően kovácsolt, negyedgömb alakú vaslemezek ; töredékesek, de anyaguk elég jó. A vállon feküdve alsó szélük kissé elállt a kartól, hogy ne zavarják a mozgásban viselőjüket. - á) Az épebb páncéllemez (2. ábra 1) h= 11,3; sz=n,8; v=o,5-i,5 cm; rekonstruált méretei: h=kb. 9; sz=kb. 12,5 ; m=kb. 9,5 cm. b) (2. ábra 2) két töredéke maradt meg: a nagyobb töredék h = u,4; sz=9,9; a kisebb töredék h=7; sz=4,5 cm; rekonstruált méretei: h = kb. 9; sz=kb. 14; m=kb. 8 cm. A kisebb töredék szélén 1 4 Kolcsin, B. A., i. m. 151. 1 5 Uo.
