Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

io8 pálóczi-horváth andrAs levelének, Varga Mihály idős csólyosi lakos útbaigazításának és saját terepbejárásának segítségével.

8 Ennek alapján foglaljuk össze röviden a sírlelet adatait. 1903-ban Csólyospáloson (Bács-Kiskun m., kiskunfélegyházi j.),

9 a Hegedűs tanya (Éri I. terepbejárása idején már Mariska tanya) épületétől ÉNy-ra kb. 150 m-re, a csólyosi iskolától mintegy 1 km távolságra DK-re, Kiskunmajsa közelében került elő a sír, szőlő alá forgatáskor. A leleteket Szalay Gyula gyűjtötte be, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztálya őrzi (ltsz.: 63. 11. 1-23. В.). Sírleírás: A mellékletek alapján férfi sírja. A csontváz sorsáról, a sírgödör formájáról, méreteiről és tájolásáról semmiféle feljegyzés nem maradt fenn. A földmunkát végző két munkás ásójával az egész sírt összerombolta. A sír helye egy kisebb homokdomb tövében volt, feltételezhető, hogy ez a temetkezés halmának maradványa. Mellékletek™ : 1. Enyhén kúposodó, félgömb alakú sisak (1. ábra), kovácsolt vas. M=i6,4; átm=2i,6 cm. Egy darabból kovácsolt harangjaegyenlőtlen vastagságú : általában 0,05-0,2 cm, de az erős rozsdásodás miatt fel lehet tételezni, hogy eredetileg ennél vastagabb volt. A harang alapja nem szabályos kör. Egymásra merőleges átmérői: 21,2 (belül 20,8) és 20,6 (belül 20,4) cm. Oldalából egybefüggő nagy darab hiányzik, több helyen kilyukadt és pereméből is letört egy darab. A sérülések a sírnak ásóval való szétrombolásakor keletkeztek. A harang felső, szabálytalan peremű, 2-3 cm átmérőjű kerek nyílását fedi a köpüs csúcs ; átm= 1,4 ; h=2,3 ; aljának átm=6,7 cm. Egyik oldalából teljes hosszában lepattant egy darab, ehhez csatlakozhatott az elveszett gömb alakú, aranyozott rész.

1

1 A csúcsot csipkézett szélű, tölcsérszerű alapjánál négy szegeccsel rögzítették a sisak testére. A szegecsek végét szélesre és szabálytalan alakúra kalapálták, kívül alig lehet felismerni őket, belül azonban mindegyik jól látható. A sisak csipkézett tetejű homlokpántja 1,3-1,5 cm szélességben fedi a harangot; v=o,1-0,2 cm. Csak két rövidebb szakaszon maradt meg teljes szélességében (4 cm). Négy vastag szegeccsel erősítették fel a harangra, a szegecslyukakat kívülről ütötték; a lyukak átm=kb. 0,5 ; a szegecsfejek átm=o,7-o,8 cm. A szegecseket arányosan elosztva ötödiknek is kellene lenni, azonban ennek feltételezett helyén semmi nyom nincs. Mivel ez a legrongáltabb rész, ahol a homlokpánt is hiányzik, nem lehet eldönteni, hogy a homlokpánt teljesen körülölelte-e a sisakot. - A sisak diszítésére egyetlen nyom utal: a homlokpánt egy helyén palmetta-szerű növényi díszítés töredéke maradt meg. « Éri I., i. m. 147-149. Itt a szerző a sír mellékleteinek rövid leírását is közölte. 9 A lelőhely mindeddig Kiskunfélegyháza-Csólyospuszta néven szerepelt. A lelet előkerülésekor valóban ez volt a közigazgatási helyzet (A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1902. 517.). Ezután azonban a „puszta" elmarad a név mellől (1. a helységnévtárakban 1907-től 1944-ig). 1945-ben Csólyos a szomszédos Pálossal egyesülve Csólyospálos néven önálló község lett. [Magyarország községeinekés városainak névtára. (Bp. 1950) 7o.] . A mai közigazgatási állapot és a lelőhely valóságos topográfiai helyzete alapján a továbbiakban a Csólyos nevet használjuk. 1

0 A tárgyak vizsgálatát 1965-ben végeztük el. A MNM 1967-ben megnyílt kiállítására előkészítő újabb restaurálás változást okozott a tárgyakon : a sisak elvékonyodott, több helyen kilyukadt, az övdíszek aranyozása viszont sokkal jobban látszik. 1

1 Éri /., i. m. 147.