Folia archeologica 19.

Gedai István: Adalék a XI–XII. századi bizánci pénzek forgalmához

148 GEDAI ISTVÁN közepéről származó végrendelet is bizonyítja: Márton ispán feleségének, Magdolna asszonynak a hagyatéki kincsei között szerepel bizánci aranypénz.

2

2 A rézpénzforgalomra jellemző III. Béla magyar király rézpénzverése. Ez egyrészt a rézpénz közkedveltségét bizonyítja, mert a hagyományosan kizárólagos ezüstpénzek mellett rézpénzverés megindításának komoly okot kell feltételeznünk. Talán nem csalódunk, ha úgy véljük, hogy az itt forgó bizánci rézpénzeknek is részük volt ebben. Ezt erősíti az érmek bizánci sítlusa is. Bizánci éremkép-elemek alkalmazása más népeknél is előfordult; legutóbb Longuet adott róluk rövid összefoglalást.

2

3 Itt említjük meg, a különben igen jó munka egy tévedését, amennyiben III. Béla veretét IV. Bélának és fiának, Istvánnak tulajdonítja 1254-ből.

2

4 Több mint fél évszázad tévedés! Az említett és feltételezett közkedveltségnek azonban ugyanakkor ugyanaz a jelenség ellent is mond. Ugyanis ennek a magyar rézpénzverésnek nincs folytatása. Talaj talan volt, egyedülálló a középkori magyar pénzverésben.

2

5 Ha általános lett volna a bizánci rézpénzforgalom, bizonyára a magyar rézpénzverés sem szakadt volna meg. így tehát azt mondhatjuk, hogy a magyarországi bizánci rézpénzforgalom közkedveltségének és ennek ellentmondásának kiváltója lehetett egy néhány évig tartó, de intenzív magyar rézpénzverés. Bizánc szerepének tisztázásához — amint látjuk — minden kis adat fontos, mert ha a fő vonalak tisztázottak is, a részletekben még sok a homály. Egy ilyen kis adat a kunbaracsi lelet, amely a pénzforgalom tisztuló képéhez járul hozzá. GEDAI ISTVÁN 2

2 Fejérpataky E., Magyar Könyvszemle 1 (1892—93) 18—20. 2

3 Longuet, H., Introduction à la numismatique byzantine. (London 1961). 2

4 Uo. 135. N0. 276. 2

5 A magyar rézpénzverés igen jó összefoglalását adja: Jeszenszky G., NK 34—35 (1935—36) 35—47-; Huszár L., FA 16 (1964) 145—155.