Folia archeologica 19.

Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen

ÁRPÁD-KORI 1-AÉPÍTKEZÉS *39 83. ábra előkerült emlékanyag nagy része földművelésre utal, illetve az agrár jellegű élettormával függ össze. A fogatolt állattartásra utaló járomfő, tézsla és tézslarúd, a fakerék, valamint a különböző gabonamagvak és az őrlőkőpár szorosan összefüggenek a mezőgazdasági műveléssel. Ehhez az életformához szükséges terület a település közvetlen környékén nem volt, a szántás-vetést és gyümölcstermesztést a közeli Fonyód-Várhegyen végezhették a település lakói. Szembetűnő viszont, hogy a feltárt településrészen halászattal kapcsolatos eszköz- és leletanyag csak kis számban került elő (hálónehezékek), annak ellenére, hogy a települést természeti adottságai a halászat — mint foglalkozás — művelésére rendkívül alkalmassá tették. A halászattal kapcsolatos leletanyag hiánya még abban az esetben is feltűnő, ha egy esetleges tiltó törvény meglétét tételeznénk fel. Az eddig feltárt magyarországi Árpád-kori településeken igen ritkán találkozunk a fa — mint építőanyag — felhasználásával.

6

9 Ugyanakkor számos korabeli írásos emlékben találunk utalást faházakra,

7

0 illetve az eddig feltárt házakon kívül más építőanyag felhasználásával készült épületekre.

7

1 Az 1934-ben Fonyód-Bélatelepen feltárt faszerkezetű épületek bizonyítani látszanak az írásos emlékekben szereplő faszerkezetű házak létét.

7

2 HORVÁTH BÉLA C'

J A Muhi falu helyén végzett ásatások során az egyik földbe mélyített ház falának fával való bélelését figyelték meg. Eri 1. — Bálint A., Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. RF II: 6. (Bp. 1959) 10. ábra, VI—VII. t. 7

0 Fejér G., Codex diplomaticus. VIi. (Buda 1830) 387—388. 7

1 Szamot a I., Régi utazások a Balkánon és Magyarországon 1054—1717. (Bp. 1891) 16—17. 7

2 Ezúton mondok köszönetet mindazoknak — közöttük elsősorban S. Nagy Emesének, Méri Istvánnak és Parádi Nándornak —, akik e tanulmány elkészítése során segítséget nyújtottak.