Folia archeologica 18.

Mihalik Sándor: Adatok Mayer pápai és herendi gyárigazgató működéséhez

MAYER GYÁRIGAZGATÓ MŰKÖDÉSE 291 Mária Anna nevű újszülött kisleánykáját nem Herenden, illetőleg az illetékes szentgáli parochián tartják keresztviz alá, hanem Pápa városában.

1

7 Veszprém megye 1841. március 1-i közgyűlésén Mayer János és felesége Tschernoster Cecilia, valamint Tschernoster Erzsébet ellen bejegyzik azt az 1800 forintot, amellyel Fischer Moritznak tartoznak.

1

8 A többi között ez is egyike azon jeleknek, melyek azt mutatják, hogy az egész üzemet Fischer máris a kezébe ragadta és így a herendi gyár történetének, életének egyik fejezete már lezárult. Ekkorára Stingl kiesett a gyár tulajdonából. Mayer még ott van, de vergődik Fischer markai között, Fischer anyagi szorítójában. Hogy Mayer ekkor még Herenden van, igazolja, hogy feleségével együtt 1841. június 2-án keresztszülők a szentgáli római katolikus templomban Gruber János és Hertz Erzsébet herendi lakosok Cicelle leánykájuk keresztelésénél.

1

9 Ezzel szemben Mayer János és Tschernoster Cecilia negyedik gyermekét, Sándor Jánost, 1842. február 20-án Pápán keresztelik.

2

0 Lehetséges, hogy Mayer ekkor már eltávozott s végleg otthagyta a herendi gyárat. Legalábbis erre lehet gondolni a pápai városi tanács 1842. február 26-i tanácsülésén hozott határozat alapján, amely arról szól, hogy „Mayer János előbb pápai, utóbb herendi kő edény gyárak igazgatójának maga jámbor és erkölcsös viseletéről ugy szinte az írt gyár kormányzásában tapasztalt ügyességéről, a'menynyire kebelünkben tartózkodott, szóló bizonyítvány kiadása meg engedtetett".

2

1 A Stingl után a herendi gyárból kiszorított Mayer János, egykori működési helyére, Pápára térhetett vissza. Abból az időbeli egybeesésből kiindulva, hogy a regéci porcelángyártók személyi kimutatása szerint 1843-ban egy Mayer János áll a gyártás élén,

2

2 személyi azonosságra következtettek. Molnár László a reformkori iparművészetről írt disszertációjában az egyes dunántúli kerámiai termékeken kívül a regéci porcelángyári készítményeken is látható és nyílhoz hasonlító jegy tulajdonosát Mayer János személyében vélte felismerni. Ezt a véleményét a herendi porcelángyár reformkori szakaszáról szóló tanulmányában megismétli,

2

3 igazolásául annak a feltételezésének, hogy a Pápán, Herenden és a telkibányai „Regéc"-i gyárakban működött Mayer János egy és azonos személy. Ennek elhihetősége érdekében tisztázandó volna, hogy az a Mayer, aki előbb „a pápai, utóbb herendi kőedény gyár igazgatója" volt s 1842. február 21-én 1

7 A pápai római katolikus keresztelési anyakönyvekben. A Mayer—Tschernoster házaspár harmadiknak született, de immár törvényesnek bejegyzett leánykájuknál is ugyanazok a keresztszülők, akik az előző két gyermeknél is ezt a szerepet töltötték be. 1

8 Veszprémi Áll. Lvt. : Veszprém vármegye 1841. március 1-i közgyűlésének jegyzőkönyve, 489. sz. 1

9 A szentgáli római katolikus egyház kereszteltek anyakönyvében. 2

0 A pápai római katolikus egyház anyakönyvi bejegyzése szerint a keresztszülők az előző három gyermek keresztelésénél szerepelt személyekkel azonosak. 2

1 Pápa város 1842. február 26-i tanácsülésének jegyzőkönyve. 40. 162. sz. (Jelenleg a pápai Városi Múzeumban.) 2

2 „Az 1843-iki fizetési illetőségek Lajstroma" szerint (Országos Levéltár, Bretzenheim hercegi rész) Mayer fizetése 600 forint. (A hét gyári személyzet összilletménye 1111 forint.) Lásd még Mihalik S., Művészettörténeti Tanulmányok 1954—55. 151. 2

3 Molnár L., A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1 (1963) 235.