Folia archeologica 18.

Bánkuti Imre: A parasztság és nemesség adózása a Rákóczi szabadságharcban (1703—1711)

ADÓZÁS A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARCBAN 277 sod, Heves, Pest-Pilis és Solt megyék adójából pedig szintén 10 000 rénes frtot utalt ki a hadak fizetésére és egyéb célokra/'

6 1710-ben a fejedelem már nem is hívta össze a megyei követeket az adókivetés megbeszélésére, csupán az egyes megyéket igyekezett rávenni bizonyos összeg kifizetésére. Indoklása szerint erre a pénzre az idegen csapatok zsoldja és egyéb katonai szükségletek fedezésére van szükség. A fejedelmi hatalom helyzetét jól mutatja, hogy Rákóczi a megyéktől most már csupán „önkéntes felajánlásokat" kért. Minden megyéhez egy-egy szenátort küldött, hogy minél nagyobb összeg felajánlására vegyék rá a közgyűléseket. Az eredmény azonban nem volt valami fényes. 1710. július 1-én Rákóczi összegezi Bercsényihez írott levelében a megyék felajánlását: Szabolcs vm a nemesség részéről 1500 r. frtot, a parasztság részéről 5000 frtot, Sáros vm a nemesség részéről 1000 tallért, a parasztság részéről 6000 frtot, Abaúj vm a nemesség részéről 1000 frtot, a parasztság részéről 1000 frtot, Torna vm a nemesség részéről a tavalyi summát, ,,a' Parasztság részéről magokat ajánlani semmire nem merészelvén", végül Zemplén vármegye a nemesség és parasztság részéről összesen 15 000 rénes forintot szavazott meg.

6

7 Zemplén megye azonban csak úgy vállalta a beszedést, ha a fejedelem katonai asszisztenciát biztosít nekik, amit Rákóczi nem szívesen teljesít. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a megyék teljesítették ígéretüket, mert többségük még 1710-ben is 2—3 évi restanciával kínlódik. Klobusiczky Ferenc pl. 1710 júliusában elszámolt Zemplén vármegyével, s kiderült, hogy a megye még 38 000 frt adóval hátralékban van.

68 Berthóti Ferenc Abaúj megyén a harmadévi kvártélyt akarja megvenni, de Rákóczi ezt nem engedélyezi.

6

9 Minthogy 1710 folyamán a császári csapatok ismét jelentős területet szálltak meg a Felvidék középső és keleti részén, a kurucoknak adózó megyék száma ismét csökkent. Minthogy ezekben az években egyre nagyobb lett a gazdasági ügyintézésben az anarchia, ezek az összegek legfeljebb töredékükben kerültek behajtásra. A kuruc állam adóügyének még ilyen vázlatos áttekintése is lehetővé teszi néhány következtetés levonását. Mindenekelőtt azt, hogy az adózás különösen a szabadságharc második felében játszott nagyobb szerepet, amikor a bányák egy része elveszett, a pénzverők leálltak, s a rézpénz teljesen elértéktelenedett. Ekkor a Rákóczi-birtokok jövedelmein kívül —• hiszen ezek mindvégig a katonai erőfeszítések fontos bázisát képezték

7

0 — ez jelentette az egyetlen pénzbevételi forrást. Az sem látszik túlzásnak, ha megállapítjuk: a jobbágyprobléma mellett 6

6 ARá VIII. 126—127. 6

7 OL. ARF. Fasc. 27. No. 3. ; OSzK Thaly-gy. 14/32—33. ; Ung vármegye a nemességtől 1000, a parasztságtól 3000 frt-ot ajánlott meg, de szintén katonai erőt kért a behajtáshoz. OSzK Thaly-gy. 15/372—373. ; Vö. még az egész problémára: Biloveszky J., i. m. 24—26. ; Takács J., i. m. 278. sk. 8

8 OSzK Thaly-gy. 15/372—373. 6

9 Fegyvernek, 1710. július 1. Rákóczi Bercsényihez. OSzK Thaly-gy. 14/32—33. ; Biloveszky J., i. m. 44—46. 7

0 L. erre Rákóczi elkeseredett kifakadását a pénzét követelő Károlyi Sándor előtt 1708. március 28-i levelében. ARá II. 221. sk. Itt említi, hogy 1707-ben 28 000 frt-ot érő gabonát, 1708ban is 1000 hordó tokaji bort adott csak elismervényre az országnak.