Folia archeologica 18.

Bánkuti Imre: A parasztság és nemesség adózása a Rákóczi szabadságharcban (1703—1711)

270 BÁNKÚT! IMRE az ónodi országgyűlésen megajánlott 2 millió forint pénzbeli adóból Szepesre a kivetés szerint 21 236 rénes ft. a hadak tartására megszavazott naturálékból 11 286 kassai köböl gabona, 10 016 köböl zab, 2941 mázsa hús jutván negyedévenként, kéri a pénznek a kassai pénzverőház tiszjeinek való átadását, hogy a rézpénzt lebélyegezvén, fizethessenek. Az élelmet az egri éléstárba szállítsák.

29 A districtuális commissáriusok tehát függetlenül a kassai gyűlésen várható módosításoktól, már 1707 nyarán megkezdték a megyéktől és városoktól a negyedévi adó beszedését, ami természetes is, hiszen a hadsereget pillanatnyi szünet nélkül el kellett látni. Bár Keczer Sándor levelében arról van szó, hogy a pénzadót rézpénzben kell befizetni, Rákóczi 1707 őszén azt szerette volna, ha legalább a városok „fejérpénzben" adóznak. Ezt egyes városok meg is tették.

3

0 A december 5-ére hirdetett kassai gyűlés a rendek és megyei követek késedelmessége miatt csak 12-én kezdhette meg munkáját.

3

1 Két héten át a fejedelem jelenlétében folyt a dikák felülvizsgálata. Ez sem volt könnyű munka. Beniczky Gáspár pl. a december 14-i tárgyalásokról ezt jegyezte fel naplójába: ,,. . . vizsgálván azért némely N. Vármegyék Dicáit, az kik felől gyanóság volt, u. m. Zemplin, Gömör, Sáros és többi, a régi portákot is más Nemes Vármegyékhez combinálva: jó lelki-isméret szerint, a mennyire gondolták, hogy más igazságtalanságok miatt meg ne romollyék, augeálták, és azalatt hogy újabb conscriptió meglégyen, decidáltak". Vagyis egyes vármegyék legtagadtak az adóalapból, hogy a rájuk kivetett adó minél kevesebb legyen. A december 16-i ülésen viszont a városok némelyikével volt baj : volt köztük olyan, amely „semmi utilitásokat conscribálni" nem engedte. Ezeknél a dikák számát becslés útján állapította meg a gyűlés. Végül is összegezték a megyei megbízottak összeírását, tekintetbe véve az azokon végrehajtott rektifikációkkal, s összesen 1 033 000 dikát állapítottak meg. Utána a dikáknak „fejér pénzen való praestátióját elvégezték". „Itt is penig a F. Fejedelem és M. Fő-Generális a szegénység megmaradásárul gondolkodván, non per formám latae legis, mindazonáltal insinuative értésére adta, hogy 3 poltura egy ezüst-garasban in Contributionibus acceptáltassék." A kassai gyűlés utolsó napján, december 24-én még néhány általános fontos határozatot hoztak: az urak és főrendek „ad ultimum Januarij a Dicák után való obtingenseket egyszersmind 3 forintjával megfizessék" a többi köznemes február végéig ; „nemkülönben a Condescensiók és Magazinumok felől is bizonyos rendtartás szabattatott". Mivel a lovas regimenteknél kevés a ló, ezért minden 100 dica után egy lovat, vagy 20 tallért vetettek. 3

2 A gyűlés végeztével a fejedelem hivatalosan is megküldte a megyéknek és városoknak a rájuk eső adóösszegek kimutatását. Csak egy megye adatait ismertetjük. Szepes vármegyére esett: az uri és nemesi, egyházi és világi főrendekre 9157. y

4, a hadakban szolgáló úri, fő és nemesi vitézlő rendekre 809 %, a paraszti 2

9 Thaly K., Sz 7 (1873) 106. 3

0 Sárospatak, 1707. november 8. Bercsényihez. ARá II. 131. 3

1 Szerencs, 1707. október 23. Rákóczi Bercsényihez a december 5-i terminusról. Kassa, 1707. december 13. Bezzegh Imre írja Kassáról: a munkát csak tegnap kezdték meg, „eddig csak az időt töltötték". OSzK Thaly-gy. 18/185. 3

2 Rákóczi tár I. 75 : 76, 79. ; A kassai tárgyalásokra fontos: Wellmann /., LK 13 (1935) 42—72.