Folia archeologica 18.

Bánkuti Imre: A parasztság és nemesség adózása a Rákóczi szabadságharcban (1703—1711)

ADÓZAS A RAKÓCZI SZABADSÁGHARCBAN 267 fenntartása, jelentős készpénz mennyiséget igényelt. A fiskális jövedelmek egy része ugyan készpénzben folyt be (pénzverés, harmincadok, birtokok jövedelmének egy része, sókereskedelem haszna stb.), mindez azonban a szükségletekhez képest nagyonis kevés volt. Ezt két számadat jól megvilágítja. 1708-ban a hadsereg zsoldja, ruházata, fegyverzete, a tüzérség felszerelése, zsoldja összesen kb. 6 millió frt-ba került (nem számítva a természetbeni élelmezést, sót és a lovak abrakját).

1

5 Ehhez jöttek a feudális állam „civil" kiadásai (udvartartás, hivatalok, posta stb.). Ezzel szemben a fiskalitások összes (tehát nemcsak pénzben befolyó) jövedelme 5—600 000 frt-ra rúgott. (Ennyire becsülte az innen eredő bevételeket maga Rákóczi, a francia követ előtt.)

1

6 A pénzbeli igények és a rendelkezésre álló pénzjövedelmek közti aránytalanságból következett, hogy a kurucok állandó és nyomasztó pénzhiányban szenvedtek. A francia pénzsegély

1

7 jelentett ugyan bizonyos támogatást a külföldi bevásárlásoknál, de lényeges pótlást nem adott. A készpénzbevételek alacsony szintje késztette Rákóczit a rézpénz kibocsátására, ami azonban csak rövid időre (1704—1705) bizonyult segítségnek, majd újabb problémák okozója lett s végül több kárt, mint hasznot okozott. Nem csoda, hogy a parasztok és városok terhei közt kezdettől találkozunk pénzterhekkel is. Ezek eleinte kimondottan a sarcolás jellegét viselték magukon. 1703-ban pl. Selmecbánya városa 2000 frt-ot „adott" Rákóczi részére, tisztjeinek pedig 200 tallért és feles számú posztót, de a hírt közlő levélíró rögtön hozzáteszi: „igen nagy rémülésben vannak, el annyira, hogy a bótok is üressek . . ."

,

K Kecskemét városa már 1704-ben is fizetett pénzadót, a tanács „hazafiatlan" magatartása miatt, tehát tulajdonképpen büntetés jellegű volt.

1

9 A megyék már 1704ben többször pénzt is kiróttak a parasztokra. 1704. január 10-én pl. Ugocsa megye arra hivatkozva, hogy a fejedelem parancsából postalovakat kell tartaniok, 1000 frt rendkívüli adót rótt a jobbágyokra. Ebből az összegből vásárolták meg a Rákóczinak szánt ajándékot s fizették ki a megyei tisztek hátralékos fizetését is.

2" Moson megye Károlyi Sándor utasítására 4000 rénes frt-ot vetett a jobbágyságra. Valószínű, hogy így volt ez a többi dunántúli megyében is, amely Károlyi csapatainak ellenőrzése alá került 1704 márciusában. Ezek után természetes volt, hogy a kőszegi kamarai adminisztráció is szedett pénzt. Hevenesi János, a hivatal ideiglenes vezetője, 1704. március 13-án jelenti Károlyinak: „Az 3000 frt-ot 1

5 Uo. 9. sk. 1

B Köpeczi B.—R. Várkonyi A., II. Rákóczi Ferenc. (Bp. 1955) 165. ; Az ónodi országgyűlés prozícióiban 495 475 frt évi jövedelem szerepel e forrásokból. Aldásy A., Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. (Bp. 1895) 39.; Biloveszky J., Adalékok a rézpénz és adózás történetéhez II. Rákóczi Ferenc korában. 1703—1711. (Veszprém 1914). 1

7 Takács J., i. m. 37—44. 1

8 Csábrág, 1703. szeptember 19. Kovács János Koháry Istvánnak Bécsbe. OSzK Thaly-gy. 2/273. 1

9 ARá IX. (Bp. 1883) 162. ; Ordasi tábor, 1704. május 9. Rákóczi pátense. Kecskemét, Kőrös és Cegléd 1000 lovast köteles állítani, de 26 magyar frt-jával megválthatják. Ezenkívül kötelesek 50 dragonyos alá való lovat, a fegyveren kívül teljes felszereléssel kiállítani. OSzK Thaly-gy. 17/266. A hűtlenségi esetre 1. Hornyik J., Kecskemét város története, okirattárral. (Kecskemét 1866.) so T

T 2 (1901) 398—399.