Folia archeologica 18.

Huszár Lajos: A visegrádi pénzverde a középkorban

VISEGRÁDI PÉNZVERDE 197 budai márka 8 latos ezüstből 416 dénár. 1521-ben a kincstár nehéz helyzete miatt pénzügyi reform következett, mely szerint a dénárok finomsága felére csökken (4 latos), egyébként az ezüst márkából ugyanannyi dénár készült mint előbb, viszont az új pénznek a régivel egyenlő értékben kellett volna forogni. Ez a belső finomságot illetőleg fele értékű dénár már külső képében is különbözött a korábbi veretektől, minthogy ezeken az új pénzeken a szokott régi éremképek (címer és Madonna) az egész éremmezőt kitöltötték, viszont semmi más felirat nincs rajtuk, csak az évszám és a verdejegyek. Ezek neve lett nova moneta, szemben a régi antiqua moneta néven emlegetett jó dénárokkal. Ezek veretése több pénzverdében is folyt, illetve veretésükkel kapcsolatban néhány új verde felállítására is sor került. Ezek közé tartozik a visegrádi verde is. A nova moneta dénárok veretése másutt már 1521 közepén megindult, Visegrádról azonban csak 1524 áprilisából ismeretes először adat nova moneta veretésére. Ügy látszik, tényleg csak ekkor indult el a verés, mert a visegrádi vereteknek tekinthető pénzek csak 1524-ből ismeretesek legkorábban. A visegrádi pénzverde ez évi működésére nézve azonban még egy írott adatunk van, amennyiben ez év végéről fennmaradt egy nyugtatvány, melyben Haller János elismeri, hogy ez év szeptember 8—december 25. közötti időben a visegrádi pénzverdében 600 márka ezüstöt veretett pénzzé, melyből a király részére 1500 forint esett.

9 A közölt adatok szerint tehát Visegrádon 1524 áprilisától kezdve az év végéig bizonyosan működött a verde. Haller János személyéről, akit az idézett forrás „aulicus", azaz udvari ember címen emleget, ismeretes hogy budai polgár volt. Legidősebb fia a XV. század végén Nürnbergből Budára költözött és ott letelepedett Ruprechtnek, aki a Haller-család magyarországi ága ősének tekinthető. Haller János Budán lakott, négyszer nősült és kereskedést folytatott.

1

0 Lehetséges, hogy a királyi udvarral kötött valamilyen pénzügyi tranzakció következménye lehetett a visegrádi pénzverdében felveretésre engedett ezüst ügye. Arra nézve, hogy a visegrádi verde a következő 1525. évben is működésben volt, a visegrádi vereteknek tekinthető pénzeken kívül bizonyíték a II. Lajos számadáskönyvéből vett azon feljegyzés is, amely ez év május 28-án Keresztury György útiköltségét említi, aki a visegrádi új pénzverő kamara részére Visegrádra pénzt szállított.

1

1 E feljegyzés révén tudomásunk van arról is, hogy a visegrádi pénzverde élén ez időben két prefektus állott, Joannes Crap és Balthasar Meel személyében, akiknek a kilétéről egyelőre többet nem tudunk. Az említett forrásokból világosan kiderül, hogy 1524—1525. években a nova moneta nevű új dénárok verése folyt Visegrádon, tehát a kiverésre került érmeket ezek sorában kell keresni. Átvizsgálva az ismert anyagot, a V verde1

1 ... Joannes Haller in officina... Wyssegradiensi a festő Nativitatis Beatissimae Virginis Mariae anni 1524 usque festum Nativitatis Domini anni eiusdem cudere fecit marcas puri argenti 600, ex quibus ad rationem Maiestatis Regiae per florenos duos denarios quinquaginta singulas marcas computando provenerunt floreni 1500, Joannes Haller aulicus Regiae Maiestatis m. p Viktorin J., i.m. 36., kivonatosan Bártfai Szabó L., i. m. 365. 457. regesta. 1

0 Szádeczky L., Turul 4 (1886) 57—58. 1

1 ... Eodem die Gregorio Kerezthwry seruitori nostro ad Joannem Crap et Balthasarem Mell prefectis cusionis nouarum monetarum camere Wyssegradiensis pro apportandis pecuniis ad Wyssegrad misso, pro expensis et solucione currus kochy dedi fl. II. ... Magyar TT. 22 (1877) 183.