Folia archeologica 18.

Huszár Lajos: A visegrádi pénzverde a középkorban

A VISEGRÁDI PÉNZVERDE A KÖZÉPKORBAN Középkori pénzverésünk jellegzetes tünete a XIV—XV. századok folyamán, sőt még a XVI. század első felében is a folyamatosan működő nagyobb pénzverdék (Körmöcbánya, Nagybánya, Szeben stb.) mellett az ideig-óráig szereplő kis verdék felállítása és üzemeltetése. Az ilyen ideiglenes verdék tevékenysége néha csak egészen rövid időre terjedt és rendszerint valamilyen különös okot lehet keresni e verdék felállítása mögött, noha sok esetben ezt az okot ez idő szerint nem tudjuk kimutatni. A pénzeken előforduló sokféle pénzverőjegy tanúsítja minden kétséget kizáróan a számos apró verde létezését és az előkerülő írott forrásadatok felhasználásával, illetve azoknak e jegyekkel való egybevetésével lehet remélni, hogy végül is világosság fog derülni középkori pénztörténetünk e gyakran homályos részleteire is. Ilyen ideiglenes pénzverés emlékei ismeretesek többek között Visegrádról, mely helységnek nagy történeti szerepe kellő hátteret nyújt az itt lezajlott pénzveréshez. Visegrádon, jelenlegi ismereteink szerint, két ízben történt pénzverés. Az első pénzverés emlékét csak írott források őrzik, a másodikról viszont a visegrádi jegyű pénzek, mint bizonyító tárgyi emlékek fennmaradtak. Az első pénzverés a XIV. század első felében Róbert Károly uralkodása idején (1308—1342) zajlott le. Nyilván abban az időben, amikor már Visegrád királyi székhely lett. A század elején a vár és nyilván az egész visegrádi település is előbb a cseh Sdyslav vezér (Vencel híve) kezében volt, majd Csák Máté hatalmába került, s tőle csak erővel tudta Róbert Károly elvenni 1315-ben. Ettől kezdve Visegrád országos központ lett, 1320 óta itt tartózkodott állandóan a királyi család, felépült a királyi palota és itt székelt a királyi kamara is. Ezekre az évtizedekre esik Visegrád fénykora és teljesen érthető, ha az egykori királyi székhelyen pénzverés emlékével is találkozunk.

1 A XIV. századi visegrádi pénzverésről már Rupp említést tesz,

2 noha eléggé óvatos formában. Sajnos, nem nevezi meg a forrást, melynek alapján feltételezi az itteni pénzverést, de utána — nyilván az ő közlése nyomán — mások is említést tesznek a visegrádi pénzverésről.

3 Schulek is beszél erről, sőt feltételezi, hogy Róbert Károly azon pénzei, melyeken W jegy szerepel, esetleg visegrádi veretek lehetnek.

4 Ezeknek a feltételezéseknek a bizonyítására két olyan okleveles adattal rendelkezünk, melyekből meglehetős határozottsággal lehet következtetni a XIV. századi visegrádi pénzverésre. Az egyik oklevél 1356. július 30-i kelettel arról 1 Visegrád történetére: Viktorin J., Visegrád hajdan és most. (Pest 1872); Dercsényi £>., Pest megye műemlékei. II. (Bp. 1958) 397. 2 „... már tán I. Károly idejében pénzverő műhellyel bírt" Rupp J., Magyarország ekkorig ismeretes pénzei. II. (Buda 1846) 166. 3 Viktorin J., i. m. 22. ; Dercsényi D., i. m. 397. 4 Schulek A., NK 25 (1926) 145.