Folia archeologica 18.

F. Vattai Erzsébet: A margitszigeti korona és gyűrű

A MARGITSZIGETI KORONA ÉS GYŰRŰ 129 erre következett heves szóváltás közben kardot rántva úgy összevagdalta, hogy teste darabjait testvére, Margit (később a kolostor apátnője) és unokahúga, Erzsébet (V. István leánya) apácák alig tudták összeszedni, és akit ezután nagy siralom között temettek el az ottani monostorban.'

я Nem tudjuk, a vád mennyiben volt igaz. Bélát anyja, IV. Béla leánya és sógora, II. Ottokár cseh király, nyilván szívesen látták volna a magyar trónon a kiskorú IV. László helyett. Viszont az sem kétséges, hogy a királyi udvarban többeknek, s nem utolsósorban Kőszegi Henriknek útjában állt a királyi ház egyetlen teljes korú férfitagja, aki méghozzá a most már iránta ellenséges cseh király sógora volt. Kőszegi Henrik ugyanis V. Istvántól Ottokárhoz pártolt át, István halála után azonban onnan haraggal távozva, 1372 őszén a magyar királyi udvarba visszaérkezett. Legfrissebb prágai hírei, ha nem is volt konkrét alapjuk, szavahihetőnek tűnhettek.

20 Béla herceg, ha pillanatnyilag nem is, de előbb-utóbb valóban veszélyeztethette volna a gyermekkirály helyett uralkodó Erzsébet királyné és a főurak uralmát. Béla, macsói herceg anyja, Anna hercegnő, IV. Béla legkedvesebb leánya volt. 1243-ban csernigovi Ratiszláv felesége lett.

2

1 A házasságkötésnek politikai okai voltak. Korábban, a tatárjárás előtt, Ratiszlávot, mint kérőt, a magyar királyi udvarban elutasították. IV. Béla újabb tatárveszedelem miatti félelmében 1

9 Az idevonatkozó forrásokat közli Szabó K., Kún László. Magyar történeti életrajzok. (Bp. 1886) 6., 2. j., 9., 3. j. ; Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II. (Bp. 1899) 305—306. és 217. j.; Wertner M., Az Árpádok családi története. (Nagybecskerek 1892) 473., 3. j. 2

0 Hóman B.—Szekfü Gy., Magyar történet. (Bp. 1941) 587., 590. 2

1 Wertner M., i. m. 470. 9 Folia Archaeologica 60. ábra