Folia archeologica 17.
Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei Bagón
A HALOMSÍROS KULTÚRA LELETEI BAGÓN 77 döntő bizonyítéka lehet, hogy olyan tőlünk távol eső területeken is használták ezeket (a dél-bajor és oberpfalzi körben), ahova csak közvetetten érkezhettek Kárpát-medencei hatások. A ferde vonalkázással kitöltött háromszög 5 1 és a vésett három- illetve négyszög dísz (18. ábra 8) a hazai középső bronzkorban és a halomsíros kultúra nyugati területein gyakran előfordul. 5 5 A halomsíros kultúra nagy területén általánosan használt kerámiaformák és az internacionális típusú fegyvereket, eszközöket, ékszereket gyártó fémművesség mellett igen fontos, hogy a különböző területeken élt halomsíros csoportok eltérő jellegének egyik megjelenési formája a kerámiaművesség díszítő motívumainak különbözősége. Ezek bizonyos területi determináltsága elsősorban a helyi középső bronzkorban használt díszítések változatosságának függvénye. Viszont a kerámia formája és kidolgozása — mert az edénynek funkciója van —, amely a mindennapi használatban realizálódik, „értelmet" kap, és ez az életforma által meghatározott praktikusság, mely egy kultúrkör alapvető gazdasági-társadalmi ismérveiben megegyező csoportjainak hasonló, vagy lényegében azonos kerámiaformáit hozza létre. A Kárpát-medencében megtelepült és a meghódított helyi lakosság együttélésének következményeként a csoportok kerámiaművességének formakincsében számos sajátos vonás jelentkezik. 5® Azaz, közvetve egy-egy leletegyüttes relatív kronológiai helyének megállapítására támpontot adhat díszítőmotívumainak gazdagsága, a helyi eredetű díszítőelemek használatának aránya. Utóbbiak százalékosan kis aránya — általánosítva — egy meghatározó adatot nyújthat a legkorábbi, vagy időben későbbi, újabb halomsíros beáramlást jelző leletek és a hosszabb ideje a helyi lakossággal együtt élt halomsíros csoportok emlékanyagának értékelésénél. Az ismertetett bagi leletek kormeghatározásánál a telepen talált anyagból kell kiindulnunk. Mert hiteles ásatásból származik, és egy egyrétegű telep rövidebb időszak jellemzőit adja, mint egy esetleg több telephez tartozó temető szórványanyaga. Halomsíros és helyi lakosság együttélésére mutat a telep anyaga, melyet legjobban talán az egységként kezelhető I/a és l/ß gödör leletei mutatnak. HatáV poloze „Vinohrady" u Tësetic (okres Xnojmo). Sborník Fil. Fak. Brnenské Univ. E 9 (1964) 39., 15- kép. 3 4 Posta В., i. m. 307., 8. kép ; Tompa F., i. m. XXV. t. 3., XXVI. t. 4. ; Willvonseder, K., i. m. VI. t. 8., XVII. t. 2., XXXV. t. 3. ; Benes, A., i. m. XII. t. 7. 5 5 Tompa F., i. m. XXIII. t. 1. 16. ; Banner J.—Bóna I.—Márton L., i. m. 21. kép 11., 27. kép 29, 35. ; Willvonseder, K., i. m. IX. t. 5.; Holste, F., i. m. XI. t. 1, 14. ; Benes, A., i. m. 9. kép i. ; Cujanová—Jílková, E., Vychodní ... 15. kép 23. 5 6 Felső-Tisza-vidékre települt korai halomsíros népcsoport (legfontosabb temetője Mezőcsát) a későbronzkorban élt középső bronzkori eredetű lakosság között — területük egy részének elfoglalása után — olyan átalakuláson ment keresztül, mely sok vonatkozásban megkülönbözteti a Kárpát-medence más halomsíros népcsoportjaitól. Ez a változás a hamvasztásos temetkezési szokás kizárólagossága és a helyi eredetű díszítőelemek sokoldalú használatában mérhető le legjobban. Különösen az utóbbi és a helyi fejlődésből következő néhány új kerámia forma alapján nevezhetjük —- segédfogalomként — legnagyobb temetője után egyeki csoportnak a Felső-Tiszavidéken élt halomsíros népességet. Azért a halomsíros kultúra egy csoportja, mert életformáját a halomsíros népi összetevő határozta meg (e területen nem ismerünk földművelő életmódra utaló településeket), kerámiaművességének alapformái a halomsíros kultúrában általánosan használt típusok, fémművességének termékei megegyeznek a Kárpát-medence halomsíros leleteiben található darabokkal.
