Folia archeologica 17.

Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei Bagón

78 KOVÁCS TIBOR rozottan a helyi népelemhez köthetők a behúzott peremű tálak, a függőleges bordázású edény, árkolt és pontsorral övezett bütyökkel és az árkolással díszített edényoldal, a V-alakú vonalköteggel díszített urnatöredék, a pontsorral övezett vonalakkal díszített oldaltöredék és a hordozható tűzhely darabja. Általánosan elterjedt halomsíros típusokat képviselnek: egyenes peremű tál, peremből felhúzott bütyökkel díszített tál, oldaltöredék szaggatott vonalazással, tagolt bordával díszített csuportöredékek. A halomsíros eredetű szaggatott vonaldísz,

5

7 és a sűrű ferde rovátkolás

5

8 korán fellép a nyugati halomsíros kultúrában, de általános használatukat a fejlett halomsíros bronzkorban ügyelhetjük meg. A feltárt teleprész leletei egészükben a korai halomsíros kultúra helyi lakossággal keveredett egyik olyan népcsoportjának emlékanyaga, mely a későbronzkor első periódusában élt a Felvidék déli részén. A vasútállomás mellett fekvő temetőből származó szórványanyag néhány edénye a temető későbronzkor eleji használatára utal. A kis lábakon álló tölcséres nyakú korsó és a hengeres nyakú nyomott testű edény a közép-Duna-vidéki halomsíros csoportot megelőző időszak kultúráiból (veterov típus, magyarádi kultúra) a legkorábbi halomsíros csoportokkal kerülhetett a Felvidékre. A kónikus nyakú, vállán bütyökkel díszített kétfüles urnát először a Holste-féle Lochamhorizontnak megfelelő időben, a kihajló peremű füles tálat a veterovi horizontnak megfelelő periódusban és a magyarádi kultúrában használják a tőlünk nyugatra fekvő területen.

5

9 A tál vésett, négyszög alakú díszítése ismert a hazai középső bronzkorban/'

0 és gyakran használt a halomsíros kultúra csoportjaiban,

6

1 de ott általában a Reinecke-féle bronzkor С periódusának megfelelő időszakban fordul elő, és a bagihoz hasonló tálakon nem alkalmazzák. Valószínű a díszítés hazai eredete. A temető leletei között nem találunk a későbronzkor első periódusa után használt formákat, s így időbeli helyzete lényegében egyezik a telep kronológiai besorolásával. A tőlünk nyugatra fekvő területek (elsősorban Délnyugat-Szlovákia, Morvaország) korai halomsíros anyagára jellemző számos edényforma és díszítőelem feltűnése Észak-Magyarország nyugati részén — és nem utolsósorban az azonos jellegű települési forma — kétségtelenül bizonyítják, hogy egy, a közép-Dunamedencei halomsíros körből kiszakadt, és keletre húzódott népcsoport telepedett meg Bag környékén. Mind a telep, mind a temető formakincsének jelentős középső bronzkori hagyománya viszont arra utal, hogy ez az esemény volt előidézője e területen a klasszikus füzesabonyi kultúra felbomlásának. A rendelkezésünkre álló kisszámú lelet alapján nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy az e területen letelepedett, helyi lakossággal keveredett korai halomsíros népesség közvetlen, vagy egy, az anyaterületről érkező újabb népcsoporttal erő5

7 Jilková, E., Nejstarsí ... 317.; 5. kép 10. ; Benes, A., i. m. 19. kép 2. — a Reinecke-féle BB

2-vel párhuzamosított időre keltezi. 5

8 Holste, F., i. m. XV. t. 1, 5. ; Benes, A., i. m. 11. kép 3. (R BB,). 5

9 Urna: Benes, A., i. m. XI. t. 3. R BB,., tál: uo. XII. t. 8. ; Cujanová—Jilková, E., Vychodni ... 9. kép 38. ; Tocík, A., Opevnená . . . LXIII. t. 11. 6

0 Tompa F., i. m. XXIII. t. I, 16. ; Mozsolics A., i. m. III. t. 8. ; Banner J —Bóna I.— Márton L., i. m. 21. kép п., 27. kép 29, 35. 6

1 Willvonseder, К., i. m. IX. t. 5. ; Holste, F., i. m. XI. t. I, 14. ; Benes, A., i. m. 9. kép I. ; Cujanová—Jilková, E., Vychodni ... 15. kép 23. ; Vsekary-Hustá Léc I., 60. С! periódus.