Folia archeologica 17.

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964

316 KOREK JÓZSEF tály vezetője, megtartva a múzeumi vezetést is. Az átszervezés sokszorozta problémáinkat. Erősen megnőtt az intézmény létszáma, olyan feladatok is átkerültek, amelyek továbbra is központi feladatokat láttak el, mint pl. a rotaprint üzem és a vidéki restaurátor részleg. Az amúgy is helyhiánnyal küszködő múzeum még szorosabbra zsúfolódott össze. A műemléki épület rovására a kényszerítő okok következtében beépítettük az udvari köroszlopcsarnokot, ahol korábban már a szükség-étkezőhelyiség, rotaüzem, illetőleg a Széchényi Könyvtárhoz tartozó adrémaüzem nyert elhelyezést. A vidéki restaurátor-részleg a Fővárosi Képtár Egyetem utcai földszintjén kapott helyet. Az ott kialakított műhely zömében a dunapentelei bronzkori temetőanyagot, az esztergomi kerámiát dolgozta fel, de a műhelynek területileg való elkülönítése nehézkessé tette az anyagellátást és elkülönülést okozott a Restaurátori Osztálytól. 1957-ben újra egyesítettük, és helyére az Újkori Osztály textilgyűjteményét helyeztük át. A Népművelési Minisztérium irányítása alá került múzeumügy feladatairól az 1953. április 27—29-én tartott országos múzeumvezetői értekezleten Fülep Ferenc főosztályvezető adott programot,

1

8 hangsúlyozva, hogy a múzeumok előtt elsősorban a népművelési munkába való szervesebb beleépülés, a kulturális forradalomban való tervszerű részvétel és az aktuális kormányzati határozatokból folyó feladatoknak múzeumi vonatkozásban való segítése a legdöntőbb. Ennek első megnyilvánulása a Rákóczi szabadságharc 250 éves évfordulójára rendezett emlékkiállítás volt, amely a múzeum épületében az eltakart régészeti kiállítás termeiben június 14-én nyílt meg.

1

9 A nemzeti kiállítás külön rendező bizottság működésével jött létre, és mind tartalmában, mind kivitelében a legjobb történeti kiállításunk volt. A múzeumnak az élethez való közelebb kerülése jelentkezett az 1953. évi országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó ,,Választási sarok" bemutatóval, történeti, illetőleg irodalmi emlékkiállítások sorozatában és Az ifjúság szerepe a 400 éves szabadság-küzdelmekben c. kiállítással, amely az MDP ifjúsági határozatának múzeumi eszközökkel való segítését, mozgósítását célozta. A népművelési munka mellett, annak minőségi színvonalra való emelése érdekében a fő törekvés az elmélyültebb marxista tudomány művelésére irányult. E célból indította meg a Múzeumi Központ a Szovjet Régészet c. kiadványt, amelynek szerkesztési munkáit 1953-ban a múzeum vette át, és amely eddig megjelent húsz kötetével hasznos segítséget jelent a nyelvi nehézségek leküzdésében, módszereiben is sok ösztönzést adva. Az országos múzeumok lehetőséget kaptak eredményeiknek saját kiadványaikban, az évkönyvekben való megjelentetésére. A Történeti Múzeum kiadásában 1939-ben indult meg a Folia Archaeologica, amelyből öt kötet jelent meg a felszabadulás előtt, de utána megrekedt. 1954-ben a hatodik kötettel, más külsőben, a múzeum folytatta e sorozatot, amelyből évi megjelenéssel a XVI. kötetig jutott el. A kiadvány címe nem fedi a benne levő tartalmat, mert a Folia Archaeologica múzeumunk minden gyűjteményét felöleli. Helyesnek látszana, ha két kötetre, régészetire és történetire, lehetne bontani, amely így, tiszta profilja révén, külföldi cserelehetőségeinket emelné. A Népművelési Minisztérium főhatósága alá kerülés nagyobb önállóságot adott az intézménynek, ismét előtérbe lépett az éves munkaterv (1950—52 között 1

8 Múzeumvezetői értekezlet. (Bp. 1953) 1—49. 1

9 Rákóczi emlékkiállítás 1703—1953. (Bp. 1953)