Folia archeologica 17.

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 315 A múzeumi terület irányításának erős központosításában a vitathatatlanul eredményes, gazdag építőmunka mellett az árnyoldalak is jelentkeztek. Ez abban nyilvánult meg, hogy a Múzeumi Központ legfőbb szakmai központnak tartotta magát az országos múzeumokkal szemben. A túl sok központosított szakmai jellegű feladattal nem lehetett megbirkózni, és elhatározták a központi nyilvántartás decentralizálását. Az elviekben jól megkonstruált nyilvántartás a hozzá szükséges hely és személyek nélkül inkább egy-egy szakelőadó nyilvántartási gyűjteménye volt, mint országos nyilvántartás. A leltári szabályzatban kidolgozott alapelv a leltárkönyv, tudományos karton egy időben való elkészítése csak kívánalom volt, teljesítése, különösképpen rajzzal, fényképpel való ellátása, lehetetlenségnek bizonyult. A kiutat az országos múzeumokban felállítandó adattárak jelentették. A kérdést úgy kívánták rendezni, hogy az országos múzeumokba kihelyeztek egyegy felelőst, aki részben a szervező és instruktori szerepet is betöltötte volna, de a nyilvántartás központi gyűjteményének a MMOK keretén belüli megtartásával. A megoldás a teljes decentralizáció lett, amely az ásatások szabályozása tárgyában kiadott KM utasítás a régészeti és numizmatikai vonatkozásban a Történeti Múzeum Adattárát ruházta fel központi gyűjteményjogokkal.

1

5 A Múzeumi Központ megszűnésével az idehelyezett dolgozókból megalakult a múzeum szervezetének legfiatalabb részlege, amely a Történeti Múzeum teljes anyagát képező, régészeti és numizmatikai vonatkozásban pedig országos feladatokat ellátó osztállyá és gyűjteményekké nőtte ki magát.

1® E nagy jelentőségű belső szervezeti változások a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 150 éves évfordulójának előestéjén köszöntöttek be. A múlt hagyományának felelevenítésével a múzeum címében ismét felvette a Magyar Nemzeti Múzeum nevet, és új elnevezése a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Történeti Múzeum leit. A Magyar Nemzeti Múzeumból kiszakadt intézmények kiállításra készültek a 150 éves évforduló megünneplésére. Az évforduló megtartását inkább az országos múzeumok kívánták, és az elvi jóváhagyáson túl mind a minisztérium, mind a MMOK kevés támogatást adott. Bonyolította a problémát, hogy az Országos Széchényi Könyvtár alapítása egybeesik a múzeuméval és hogy az előbbi is megünnepelte az évfordulót „Mátyás könyvtárától a háromezredik népkönyvtárig" c. kiállításával. így a múzeumok csak későbbi időpontban, december 22-én nyithatták meg a díszteremben rendezett kiállítást, amelyet délután előadások követtek „A múzeum szerepe a kultúrforradalomban" címmel, Fülep Ferenc, Boross István, Dobrovits Aladár, Balassa Iván előadásaiban. December 23-án a Természettudományi Múzeum, Iparművészeti és Néprajzi Múzeumban külön kiállítások nyíltak, saját történetük bemutatásával. Az évfordulóra a múzeum épülete elkészült külsőleg és belsőleg egyaránt, amelynek befejezésére 1952-ben 624 000 forintot bocsátott rendelkezésre kormányzatunk. A MMOK megszűnésével 1953. február i-től a múzeumi terület irányítását a Népművelési Minisztérium vette át.

1' Fülep Ferenc lett a Múzeumi Főosz1

5 863—015/1952. VI. KM. 1

6 Sz. Burger A., Tízéves a Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. Folia Arch. 16 (1964) 283—290. 1

7 1952. évi 25. tvr.