Folia archeologica 17.

† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944

294 FEJŐS IMRE ioi. ábra épületbe kerüljön a gyűjtemény, egymás támogatására. E kifejezetten gyakorlati célhoz később hozzáfűzték a műipar történetének bemutatását, anélkül, hogy megtörtént volna a szükséges összehangolása a Régiségtár és az új intézmény gyűjtési körének. Az anyaintézet — Hampel szavával élve — mint „áldozatkész óriási pelikán, saját épsége árán" táplálta leszakadt két fiát, a két művészeti gyűjteményt. Átkerült a Nemzeti Múzeumból az Iparművészetibe az egész kerámiaanyag, az összes szövött és hímzett emlék, továbbá a fa- és csontfaragványok és az ötvösség egész sorozatai. A néprajzi tár hasonlóképpen megfogyatkozott. Mégis a Nemzeti Múzeum alapvető problémái a dualizmus korában nem a belső tudományos kérdésekből, hanem az ország önállóságát megnyirbáló kiegyezés nagyhatalmi politikájából, gazdasági és társadalmi helyzetéből adódtak. Bécs imperialista külpolitikája elszívta a nemzet gazdasági erejét. Bosznia és Hercegovina 1878. évi megszállásának első menete 60 millió forint rendkívüli