Folia archeologica 17.

† Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944

A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TÖRTÉNETE 293 loo. ábra alkudozás után az országgyűlés utasítására a kormány az 1871.11. tc. értelmében i 300 000 forintért megvásárolta ezt a magyar nép munkájának verejtékéből évszázados gyűjtéssel alakult világhírű galériát és Országos Képtár néven az Akadémia helyiségeiben kiállítva adta át a nemzetnek. Az Országos Képtár és a Nemzeti Múzeum képtári osztályának egyesítéséből létesült a Szépművészeti Múzeum, amelynek palotája 1902-ben készült el. Még az egyesítés befejezése előtt a közgyűjtemények felülvizsgálására kiküldött 1881. évi országos bizottság előadójának, P. Szathmáry Károlynak kezdeményezésére 1884-ben alakult a Magyar Történelmi Képcsarnok azzal a feladattal, hogy a történeti hiteles forrásértékű ábrázolásokat — ércképeket, történeti jeleneteket, vár- és városképeket — önálló keretbe foglalja. Bár gyűjteményének alapja, 403 db festmény és plasztikai mű, 15 000 grahkai lap, a Nemzeti Múzeumból került ki, pénzügyi és személyi okokból ezt a történeti jellegű gyűjteményt nem a Nemzeti Múzeumhoz, hanem az esztétikai célzatú Szépművészeti Múzeumhoz csatolták. Első kiállítása 1886-ban nyílott meg a Várkert bazárban. Az Iparművészeti Múzeum létesítésének gondolata először Rómer Flórisban fogamzott meg, mikor a párizsi kiállításon látta hazája ipari elmaradottságát. Eredeti célja a hazai műipar fejlesztése volt. Magántársulat munkálkodása nyomán az 1878.17. tc. formálta át közgyűjteménnyé, Üllői úti épületének felemelését 1890-ben határozták el azzal, hogy az iparművészeti iskolával egy